Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

2. füzet - III. Dr. Benedek József: Megjegyzések a belvízlevezető zsilipek kérdéséhez

126. ábra ordinátája (mérve a hosszak mértékén) m = 300 cm, az erőpoligon magassága : С = 200 kg, tehát a hajlító nyomaték lesz : M — m С — 300 X 200 = 60.000 hg ст. Ha már mostan a nyomatéki ábrát újabbi terhelésnek tekintjük, és erre a terhelésre újabbi kötélpoligont szerkesztünk, akkor ez a kötélpoligon meg fogja adni a tartó behajlásvonalát. Oszszuk be ebből a célból a nyomatéki ábrát függőleges vonalakkal ismét néhány részre; válaszszuk a területmérés alaphossza gyanánt az a hosszúságot, számítsuk ki a nyomatéki ábra egyes részeinek K

x. K

3 . . . K

6 területi mérőhosszait és szerkeszsztink а IV. és V. rajzban e mérő2. rajz. hosszakra а Ъ erőpoligonmagassággal erő- és kötélpoligont, akkor ez a kötélpoligon a tartó behajlásvonalát fogja jelképezni. Ha az 1. rajzbeli tartót а у—у pontokon képzeljük alátámasztottnak, akkor az abszolút behajlásokat az V. rajzon а у!—Yj vonaltól kell számítanunk; ha az alátámasztást a S—

S pontokban képzeljük, akkor az abszolút behajlásokat a —egyenes alatti ordináták adják meg. Az V. rajz szemléletéből világosan látható, — és ezt már itt különösen hangsúlyozom, — hogy az alátámasztó pontok helyének a változtatásával a tartó egyes pontjainak az abszolút behajlása változik ugyan, a tartó két pontjának egymáshoz képest való relativ behajlása azonban változatlan marad. Például az