Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

2. füzet - II. Erdős Ferencz: A belvízlevezető zsilipek és átereszek

106. lerontja. S miután a szivattyútelepek magasabbra emelhetőségének mértéke tetemes, — az alsó Tiszán körülbelül 4—5 m — a mennyiben a régi telepek nyomócsövének mélysége és a térszín közötti különbség 5—6 m, — ennélfogva ilyen elrendezéssel új szivattyútelepek árvédelmi biztonsága jelentékenyen fokozható. Ugyancsak ezt a czélt szolgálja a fentebb közölt követelmények 5. pontjában a nyomócső épségének biztosítása érdekében szükséges elrendezés. Ennek a követelménynek ez időszerint jelentőséget ad az az irányzat, mely a régi szivattyútelepek nyomócsövének magasabbra helyezésével igyekszik a bajokon segíteni. Ezért ennek a követelménynek tüzetesebb tárgyalását a következő pontban fejtem ki. A védőgátakban fekvő nyomócsövek, átereszek. A védőgátakon át emelendő belvizek levezetésére szolgáló szivattyútelepek nyomócsövei, ha egyszersmind a belvizek szabad levezetésére is szolgálnak, mélyen a térszín alatt fekszenek. A tiszai védőgátakban lévő átereszek a közelmúltban végrehajtott, még folyamatban levő töltéserősítő és magasító munkálatok következtében ezentúl a nagyobb földterhelés miatt nagyobb megerőltetést szenvednek s ennélfogva biztosságuk némiképen csökkenni fog, a mi főképen azoknál a nyomócsöveknél lehet káros, a melyeknél nagyvíz alkalmával mutatkozott aggodalmas jelenségek miatt a szivattyúzást meg kellett szüntetni. Ez üzemzavarok megszüntetésére, illetve a nyomócsőnek kellő biztosságba hozatala végett az árvíz levonulása után szükséges javító munkálatok végrehajtása rendszerint sok bajjal jár s ritkán vezet a kívánt eredményre, mert ha a cső megrepedt, mindig a betonalap feneke a legsérültebb, a melyet alaposan kijavítani, eredeti szilárdságát helyreállítani nagyon nehéz s így nem lehetetlen, hogy a csőben nagy nyomás alatt mozgó víz a repedésen áthatolva, a talajt megbontva, nagyobb bajnak lehet az okozója. Ilyen hajók ellen eddig egyik-másik helyen úgy védekeztek, hogy a nyomócső előtt a vízfelőli oldalon körtöltést emeltek. Ez a költséges védekező mód azonban csak feltételes biztosságot nyújt. Ezért újabb időben ezeket a mélyen fekvő nyomócsöveket üzemen kívül helyezik, de a belvizek szabad levezetésére fentartják és az új nyomócsövet magasabb szinten, közel a térszínen, tiszta betonalapon tervezik s így az árvédelmi biztosság jelentékeny fokozását vélik elérni azzal a téves megokolással, hogy mivel a földtöltés terhelése jelentékenyen kisebb, az eddigi tiszta beton alapozó mód vasbetét-erősítés nélkül is meg fog felelni, sőt még a biztosság nagyobb is lesz. De azért a biztosság fokozása végett mégis' a tulajdonképeni nyomócsövet öntöttvas helyett, vízgázzal heggesztett kovácsvascsővel pótolni javasolják. Ez az elrendezés a régi építőmódszerrel szemben nagyobb biztosságot csak akkor ad, ha új szivattyútelep építéséről van szó, a midőn nemcsak a nyomócső magasabbra helyezésével, hanem, a mi ennél sokkal fontosabb, a szivattyútele,) egyéb tartozékainak magasabb szinten. való elrendezésével az egész szivattyútelep körül árvédelmi szempontból kedvezőbb helyzet teremthető. De a régi szivattyútelep nyomócsövét felhagyni s fölötte magasabban fekvőt elhelyezni csak részben javít a helyzeten s csak abban az esetben megokolt, ha a régi megrepedt nyomócsövet nem lehetne kijavítani. Mert ha a régi cső továbbra is a védőgátban maradna, az a baj, a mely ellen épen a cső ^magasabb elhelyezésével kivánnak védekezni, ezzel nem szlint meg teljesen, részben fennforog ezentúl