Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

2. füzet - I. Kvassay Jenő: Újabb eszmék és adatok a belvízlevezető zsilipek és átereszek szerkesztéséhez

9Í nyomócsövéül ismeretesen a vízvezetéki normális öntöttvas csöveket használják, melyek 70 méter üzemnyomásra vannak szerkesztve és vízvezetéki építkezéskor a beépítés előtt 200 méter, a kész csővezetékekben pedig 150 méter próbanyomásnak vetik alá. Mivel a szivattyútelepeknél a belső és külső vízszin közötti különbség maximuma legfeljebb 6—7 méter, azért állítható, hogy a 20-szoros biztosságú nyomócsövek alkalmazása ellen kifogást tenni nem leh^t. A maga részéről a bajt tehát nem a rendszerben keresi és találja, hanem részint az építéskor, vagy a kezeléskor előfordulható hibákban ; pl. a töméseket nem végzik mindig kellő gonddal, a víznyomás-próbát nem hajtják végre a kellő körültekintéssel s a csőátereszeket évenkint nem vizsgálják meg. A tömések számát apasztani lehet a zólyombrézói, vízgázzal hegesztett aczélcsövek alkalmazásával, melyek 3 méteres átmérőig és egész 42 méter hosszúságig készülhetnek egy darabból. Rossz altalajban a nyomócsöveknek eltörését a betonágy is elősegítheti, mely merevsége és nagy hosszúsága miatt egyenetlen nyomáskor könnyen megrepedhet, mi ismét a vascső megrepedésének lehet okozója. Úgy, hogy a maga részéről nem habozik kimondani, hogy a beton alkalmazása a töltésbe helyezett csöveknél biztosságukat nem emeli, hanem ellenkezőleg, csökkenti. Rossz altalajban tehát, ha a betonalapot nem akarjuk elhagyni, vagy a fent említett aczélcsöveket kell alkalmazni, vagy az alapot szélesebbre és vasbetonból építeni, mely a hajlítást sokkal jobban bírja. Részletes és beható eszmecsere után a tanács egyhangúan kimondja, hogy az eddigi rendszert változatlanul jónak tartja, és nem lát okot, hogy mindazokban az esetekben, a mikor nyilt levezetés híjján a nyilt levezetésről és a szivattyú nyomócsövéről egyidejűleg kell