Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

2. füzet - I. Kvassay Jenő: Újabb eszmék és adatok a belvízlevezető zsilipek és átereszek szerkesztéséhez

91 mellett, újabb és az előbbihez hasonló méretű és alakú horpadás, illetve süppedés jelentkezett». A jelentés szerint «kétségtelenül megállapítható, hogy a gépház és a padka lába között a legelső horpadást május első napjaiban észlelték (jegyzőkönyv 39. lap), a második fentebb jelzett méretű horpadást pedig az összes szemtanuk vallomása szerint május 17-én vették észre, illetve 18-án ásták ki». «Annak újonnan való konstatálásával, hogy május hó első napjaiban a gépháznak gátfelőli oldalfala közelében és a nyomócső mellett egy, bár csekély mértékű süppedést észleltek, s reá május 17-én ugyanitt s az előbbinek közvetetlen közelében újabb süppedés állott elő, továbbá figyelembe véve azt, hogy a szakadás folyamatának kezdete — mint azt az alábbiakban előadni bátor leszek — ép a tárgyalt süppedések helyére esik, lehetetlen e süppedések és a beállott katasztrófa között a szoros okozati összefüggést egész határozottsággal meg nem tállapítani.» A vallomásokból, «valamint a társulatnál levő feljegyzésekből megállapítható, hogy a szivattyúzást az elmúlt év legutolsó napjaiban kezdték meg s márczius derekáig kisebb-nagyobb megszakítással folyamatban volt ; ettől kezdve azonban a szivattyúzás pár napon át éjjel-nappal, különben vagy éjjel, vagy nappal állandóan tartott, egészen a szakadás bekövetkeztét közvetetlenül megelőző időkig, május hó 25-iki délelőtti Va 12 óráig, mikor a gépész elővigyázatosságból a gép működését megszüntette.» « A szakadás beálltának közvetetlen előzményei s lefolyása a helyszínén tartózkodott társulati gépész vallomása szerint, a melyet különben az e tekintetben a vallomást tett 9 szemtanú is megerősít, s némikép kiegészít, a következőkben foglalható össze». «A gépész május hó 25-én délelőtt V2IO órakor a töltés alatt átvezető nyomócső déli oldalán (tehát nem a gépházfelőli oldalon), a nyomócsőtől mintegy 10 méter távolságra, a padka lábánál 2 m

a-nyi területen vizenyősséget vett észre. Ettől kezdve állandóan figyelte a vizenyősülést, s a mikor azt látta, hogy a nyomócső felé terjed, 1l

i\2 órakor megszüntette a további szivattyúzást s telefonon az igazgatófőmérnöknek, a ki ekkor a társulati irodában volt, jelentést tett, kinek rendeletére azonnal pilótákat s verőeszközöket vitetett a vizenyősödés helyére.» «Minthogy azonban a víz erősebben kezdett itt jelentkezni, átszaladt a nyomócső vízfelőli elzáró aknájához az állapot megfigyelése végett, de alig volt ott egy perczig, az akna falazata vele együtt mintegy 70 czentiméternyire lesüppedt.» «Ekkor (cc. 7

42 óra) át akart szaladni a gáton, de még át sem ért, látta, hogy a gépház gátfelőli falától mintegy 1 méter távolságra körülbelül ott, hol előzően május 17-én a fent tárgyalt süppedés volt észlelhető, emberderéknyi vastagságban szökik már fel a víz. Ezt látva, többed magával visszasietett a nyomócső vízfelőli záróaknájához s a csövet egy negyed órai küzdelemmel a tolózárral elzárta, de ennek semmi eredménye sem lett, mert a víz egyre rohamosabban tört fel az előbb említett helyen, a gépház falánál.» «Mindezideig a gáttesten magán semmiféle repedést, ülepedést nem vett 7*