Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
5. füzet - IV. Gyárfás József: A hazai öntözések terén az orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomásnak 1889-1914. években kifejtett működése
115 Б" nagy kisérleti anyag alapvonásaiban tisztázta a széle lcémiai kérdését, a mire vonatkozóan itt csak a következő főbb eredményeket kívánjuk röviden kiemelni. A székesedést előidéző káros sók minőségére vonatkozó kutatások kimutatták, hogy hazai székes talajaink káros sói a következők: szénsavas nátron (szóda), kénsavas nátron (glaubersó) és nátriumklorid (konyhasó). Nem áll tehát az a régi nézet, hogy a székesedést csak a szénsavas nátron, azaz a szóda okozná, sőt vannak hazai székek, a melyekből a szóda teljesen hiányzik és ismét mások, a melyekben nem a szóda viszi a főszerepet, hanem a már említett három só közül hol az egyik, hol a másik, vagy mind a három keveréke. így a békéscsabai réten a székességet a glaubersó idézi elő; ugyan a szóda sem hiányzik teljesen, de összehasonlítva a kettő mennyiségét és elterjedését, a szóda határozottan alárendelt szerepet visz. Ez pedig annyiban szerencse, hogy a növényzetre nézve a legártalmasabb a szóda, a legkevésbé káros a glaubersó. Szék és szék között tehát lényeges eltérések vannak, nemcsak a szék alapanyagát illetően, t. i. vájjon agyag, iszap vagy homok van-e átitatva a székességet előidéző sóktól, hanem aszerint is, hogy milyen káros sók milyen mennyiségben, milyen keveredésben és milyen elhelyeződéssel ós mozgással alkotják a széket. Ezt pedig fontos tudni, illetve kutatni azért, mert mindezekkel szoros összefüggésben van, hogy az öntözéssel megfelelő eredményt érhetünk-e el vagy sem. Az első székes öntözések ugyanis beható vegyi vizsgálatok nélkül készültek és így előre a gazda sohasem tudhatta, hogy az öntözéssel milyen eredményre fog jutni ; egyes helyeken, illetve rétrészleteken az öntözés gyönyörű eredményt adott, míg másutt a várt eredmény csak nem akart kibontakozni. Az állomás •erre vonatkozó kutatásainak azután manapság már megvan az a felette fontos és a szók javítása terén megbecsülhetetlen nagy eredménye, hogy ez idő szerint a vegyi vizsgálat alapján előre meg lehet mondani, hogy bizonyos összetételű széken öntözéssel milyen eredmény várható, vagyis hogy milyen széket érdemes öntözött rétnek, illetve legelőnek berendezni vagy ahol egyik említett üzem sem fog már megfelelő hozadékkal kecsegtetni, hol lehet csakis halgazdasági berendezésről szó. Az állomás ugyanis tanulmányozta azt is, hogy milyen különbség mutatkozik a szék minősége és a rajta előforduló, illetve ott meghonosítható növényzet között. Ez pedig szükséges volt két szempontból: 1. A növényzet támaszpontokat nyújthat' annak előzetes megítélésére, hogy milyen növények termeszthetők sikerrel az illető székes területen. 2. Fontos a növényzet ellenálló képességének ismerete a székes talajoknak különösen vízgazdasági szempontból való helyes osztályozása miatt is. Meszsze vezetne az állomás erre vonatkozó kutatásainak részletes ismertetése és azért röviden csak annak megemlítésére szorítkozunk, hogy az erre vonatkozó vizsgálatok ma már teljes eredményre vezettek és a gyakorlati szempontokból annyira fontos székosztályozás ma már az újabban létesülő széköntözések javára készen van. A széken tehát a vízzel való javítás csak ott vezethet kellő eredményre, a hol a berendezéskor a fent elmondottakra tekintettel voltak; a vegyész munkája tehát a székeknek öntözésre való berendezéséhez elkerülhetetlenül szükséges, de a további üzemben sem mindig nélkülözhető, különösen ott, a hol a szék feltöréséről és új gyepesítésről vagy luezernás létesítéséről van szó, mert az új gyepesítéssel járó téregyengetéskor óvatosan kell eljárnunk; erre az óvatosságra int bennünket a káros sók ellielyeződésének mikéntje. Mennél mélyebben van :o
