Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - III. Létay Lajos: A Panama-csatorna

«о A Panama-csatorna csegéinél épült hídgátakat a Sault-csatornán szerzett tapasztalatoknak megfelelően tökéletesbítették. A szerkezet általános elrendezését a 19. rajz láttatja, később részletesebben ismertetjük. Itt csak azt említem meg, hogy a híd gáttartóit egyszerre eresztik le, egyrészt, hogy az oldalirányú áramlás erői a főtartón megoszoljanak, másrészt, hogy az elzárás gyorsabban történhessék. A táblák kisebb méretűek és 4—5 sorban bocsátják le őket úgy, hogy a folyást a kamara egész szólességében a fenékről kiindulva zárják el, tehát a felsőbb sorok mindegyikére fokozatosan kisebb nyomás esik. A hídgát küszöbének és a csege alsó végén az őrkapunak megvizsgálása, javítása és festése czéljából minden csegesor felső és alsó vége úszó szekrénynyel elzárható. A hídgát fölött, illetőleg az őrkapú alatt megfelelő rovátékot és 19. kép. A hídgát általános elrendezése. küszöböt hagytak a falban, melyekhez a csege előterében készletben tartott s a szükség bekövetkeztekor helyére úsztatott szekrénygát támaszkodik. A gát vízzel megtöltve, a helyére ül s támasztékaihoz szorul, mire a kamara kiszivattyúzható. A csege oldalfalait támaszfalak gyanánt méretezték azzal a feltevéssel, hogy a kamara üres, a háttöltés anyaga pedig a felső 1'8 m. magasságra száraz, alatta pedig átázott. Ehhez képest a legnagyobb nyomás — mely a fenék szintjében áll elő — 1015 kg/cm

a-re adódott. A középső falra a számítást úgy végezték, hogy az ikerkamarák egyikét üresnek tették fel. Ekkor a kapufülkén haladó keresztszelvényben — a hol a fal a leggyöngébb — a töltővezeték szintjében a legnagyobb nyomás 13"8 kg/cm

3, de 0'95 kg/em

a húzás is áll elő. A húzás ellen a vezeték körül a betonba vassíneket helyeztek. A középső fal egyéb vastagabb