Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - III. Létay Lajos: A Panama-csatorna

78 és a kapú csak akkor nyitható, ha a láncz a falazaton és fenéken hagyott rovátékba süllyedt. Minden csegesornál a legfelső kamara felső, középső és alsó kapui fölött és a legalsó kamara őrkapúja alatt egy-egy ilyen védőláncz van. E berendezés miatt az egyes csegesorok legfelső tagját a többinél valamivel hosszabbra kellett építeni, viszont azonban megtakarítást értek el azzal, hogy a 270 m.-nél hosszabb hajók számára a kettős kapú két tagja közötti teret is hasznosíthatják. Lefelé tartó hajó számára ugyanis a csegék legfelső kamrájának hasznos hossza az alsó kettős kapú védőlánczától a felső kapuig terjed. Ez a hossz a felső kettős kapú alsó tagjáig mérve 276'82 m., a felső kettős kapú felső tagjáig pedig 304-7 m. Tehát a 270 m.-nél hosszabb, lefelé tartó hajók fara a felső kettős kapú két tagja közötti térbe fog nyúlni, azaz ilyen hajók lefelé történő zsilipelésekor a hajónak a kamarába való bevontatása után a felső kettős kapú alsó tagja nyitva marad. Ezek a legnagyobb hajók tették szükségessé azt is, hogy a felső kettős kapú alsó tagját a fenéklépcső alatt helyezzék el, mert különben e hajók fara számára nem lenne meg a kellő vízmélység. A hegymenetnél az eljárás fordított. A hajó fara az alsó kettős kapú két tagja között helyezkedik el s a felső oldalon lesz a kettős zárt kapú. Ilyen módon a legnagyobb hajók zsilipelésekor is meg van őrizve az az elv, hogy a legfelső kamarában mind a hegymenetkor, mind a völgymenetkor, a hajó előtt mindig kettős zárt kapú legyen. A kettős kapúk közötti tér felhasználásával összesen ötféle méretű kamara áll rendelkezésre, még pedig: 84*86 m., 112-74 m., 167-58 m., 276"82 m. ós3047 m., a mi tetemes megtakarítást tesz lehetővé a zsilipeléshez szükséges víz [menynyiségében. A csegék fenéklépcsői 7—9 m.-esek. A vízlépcsők átlagos magassága 8-4 m. és függ nemcsak a tó és tenger mindenkori vízszinétől, hanem az átzsilipelendő hajó nagyságától is. Ha pl. a gatuni csegesoron -f- 25-5 m.-es tószintkor 300 m.-es hajó megy lefelé, akkor a felső és középső kamara körülbelől 17'7 m.-nél fog kiegyenlítődni, azaz a vízlépcső 7'8 m. lesz; ha már most utána 165 m.-es hajó jön, melyet a megfelelő kisebb kamarában fognak átzsilipelni, a kiegyenlítődés -f- 15-6 m. magasságban következik be, tehát 9'9 m.-es a vízlépcső. A forgalmat úgy rendezik be, hogy a két ikerkamara közül az egyiket csak a felfelé, a másikat csak a lefelé irányuló hajózásra használják kivéve, ha valamelyik csege javítás, vagy megvizsgálás alatt áll. A kettős kapukon és védőlánczon kívül a forgalom biztosságát még egyéb berendezésekkel és óvatossági rendszabályokkal a szélsőségig fokozták. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a legtöbb baj a csegéknél a hajó kapitánya és gépésze közötti félreértésből származik. Ezt egyszersmindenkorra elhárítandó, a csatorna-hajózás szabályai kimondják, hogy semmiféle vízijármű a csegéken át saját erejével nem mehet. A hajók a csegék előtt 300—40C m.-re kinyúló középső fal mentén kikötnek s itt további kezelésüket a zsilipfelügyelőség veszi át. A csegéken való áthajózás villamos erejű vontatással történik. Ha a hajó bármi okból mégis a kapunak menne, a láncz feltartóztatja és megállítja útjában mielőtt a tőle 21 m.-re levő kapuban kárt tenne. A láncz elszakadása esetére a felső kamrákban kettős kapú van a hajó előtt s az elsőnek áttörése a csegét még nem veszélyezteti, mert a második kapú tartja a vízlépcsőt. Feltéve azonban, hogy ez a második kapu motorhiba vagy helytelen kezelés következtében nyitott állapotban