Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

6. füzet - III. Szurány Gyula: Tanulmányúti jelentés

236 A Bolbritz II. (17.) nevű kőfejtőtelepnek szintén 3000 kg emelőképességű 10 lóerős elektromotorral hajtott függő pályája és 2 lóerejű elektromotorral hajtott szivattyúja van. 1908-ban a czég feltárta a Thumitz Berg (13. szám) nevű kőbányát és 400 m hosszú siklópálya segítségével összekötötte a kőrakodóval. Egy körülbelül 600 m hosszú és részben 3 vágánynyal felszerelt magánrakodó létesítése által a C. G. Kunath ezég telepeit közvetlenül összekötötte a Dresden—Görlitzi vasúti vonallal, miáltal abba a helyzetbe jutott, hogy naponta 1000 t követ szállíthat el. Végre elektromos üzemre alakították át az 1., 14. és 15. számú telepeknek szállítópályáit és egyúttal hozzájok csatlakoztatták a 16. és 17. számú kőbányákat, melyekből eddig szekérrel szállították a kőtermékeket Schmöllnbe. Jelenleg a czégnek 5300 m hosszú, elektromos üzemre berendezett iparvágánya van, melyen egy 18 és 35 lóerejű elektromos lokomobil közvetíti az üzemet. Van továbbá mintegy 10.000 m munkavágánya és 10 siklópályája 1540 m kettős vágánynyal, melyek a kőbányákat az iparvágányokkal és műhelyekkel kötik össze. Valamennyi vágánynak nyomtávolsága 0-60 m. Az óriási kőszállítás lebonyolítására forgalomban van körülbelül 350 darab különböző kocsi ; a vágányokba pedig 185 kitérő és fordítókorong van beiktatva. A czég saját rakodóhelyén 10 lóerejű elektromotorral hajtott, tolópaddal felszerelt futódarut létesített, melylyel 5000 kg-os terheket könnyen lehet mozgatni és berakni. A rendező munkálatok czéljaira 114 lóerejű elektromos motorral hajtott csörlő szolgál. A czég tulajdonában van 2 szabványos 30.000 kg teherbírású vasúti kocsi is. A fent leírt nagy forgalom miatt javító műhelyt kellett építeni, mely két esztergapaddal, fúrógéppel, lemezollóval, marógéppel stb. van felszerelve. Ily módon biztosítva van a kocsipark és az üzemberendezések állandó fentartása. A rakodóhelyen lévő futódarút a mellékelt 4-ik számú fénykép tünteti fel. A kis burkolókő előállítására C. G. Kunath-czég már 1901-ben állított fel kőhasítógépet (az elsőt Németországban), ezt követte az évek folyamán 4, 4 és még további 6 úgy, hogy jelenleg mindössze 15 ily gép van üzemben. (Rajzukat lásd az 5. számú fényképen ; a 6., 7. és 8. számú felvétel a «rothnauslitzi kőbányának» részletét láttatja.) c) Munkásjóléti intézmények. Munkásjóléti intézmények dolgában az említett czég mindenkor megtette kötelességét. így a kőfaragók részére már 1902-ben valamennyi üzemében az időjárás ellen 3 oldalról védelmet nyújtó fabódékat épített, melyek az 1909. évi május hó 31-én közzétett hatósági intézkedésnek is teljesen megfelelnek. A munkások tartózkodására berendezett helyiségek szintén mintaszerűek. A demitzi kőbánya részére a czég 1904-ben a «Paula»-házat építette fel, hol 26 nőtlen munkás és 6 család talál állandó elhelyezést ; azonkívül van vendéglője 120 személyre, melyet teljesen a drezdai népkonyha mintájára rendeztek be. Későbben megnagyobbították a házat, fedett tekepályának, munkásteremnek, jógpinczének és vágóhídnak hozzáépítésével és 1912-ben a tisztviselők és munkások részére fürdőintézetet is létesítettek. A vidéknek legtöbb kőbányatulajdonosa a biztossági követelményeknek megfelelő robbantóanyagtárt épített, de azonkívül a C. G. Kunath-czég minden egyes kőbányában nagyobb sziklatuskóba megfelelő üreget vájatott, mely kettős vasajtóval van ellátva és az időjárás, valamint betörés ellen kellő védelmet nyújt