Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
6. füzet - II. Kvassay Jenő: Kimutatás az engedélyezett és előkészített vízi munkálatokról
A munkálatoknak jórésze már be van fejezve, de azért még mindig jelentékeny teendő maradt a jövőre is, mint erről a Duina és Tisza völgyére kimutatott 91,000,000 К összeg nagysága is tanúskodik. Ezenkívül még hasonlóan milliókra mennek a többi társulatok apróbb kiegészítő munkálatainak költségei, melyek a kimutatásban nincsenek benn. A vízi társulati munkálatoknak végrehajtása felette sürgős, miért is lehetőleg öt év alatt volnának foganatosítandók. IX. Vízierök. A vízierök a földmívelésügyi minisztérium által még a mult század utolsó éveiben megkezdett és 1905. évben közrebocsátott felvételek alapján hazánkban mintegy 1,700,000 lóerőt képviselnek a kis vízállások idején. Azonban az idevágó felvételekből és tanulmányokból kitűnt, hogy nemcsak a legkisebb vízálláskor nyerhető vízerők értékesíthetők, hanem a középvízállások is még mindig kedvezően kihasználhatók, mikor is a vízierők száma megsokszorozódik. Ezenkívül a víztárolók közbeiktatásával bizonyos mértékig a nagyvizek, sőt a záporok víztömege is hasznosíthatóvá válik. Magyarország volt az összes európai államok között az első, mely a vízierőkre vonatkozóan általános és részletes felvételt végzett. Mivel vízierőink kőszénben való relativ szegénységünk miatt közgazdaságunkra fölötte fontosak : a felvételek befejezése után a legsürgősebb teendő volt vízjogi törvényünk hézagait a vízierőkre vonatkozólag kiegészíteni, ami az 1913. XIV. t.-cz.-kel (A vízjogról szóló 1885. évi XXIII. t.-cz. kiegészítéséről és módosításáról) történt meg. Az összes szükséges rendelkezések a legliberálisabb alapon történtek úgy, hogy e téren is megelőztük Európa összes törvényhozásait. A magyar magánmérnöki kar a legértékesebb vízierőkre vonatkozóan már évek óta dolgozza ki a terveket és vízjogi engedélyezés alá is bocsátja úgy, hogy már is több százmillió koronára rugó munkálatok várják a megvalósulást egyedül attól a feltételtől, hogy a szükséges befektetési tőke rendelkezésre álljon. Hátra van még tehát az egész akczióhoz a pénzügyi alap megteremtése. E téren is évek óta folynak tanulmányok és tárgyalások a földmívelésügyi minisztériumban. Az idevonatkozó tanulmányokból a következő megoldásmód kínálkozik a legczélravezetőbbnek. Alakuljon egy középponti hidro-elektromos részvénytársaság az államból és a reá kapható legtekintélyesebb pénzintézetekből. A részvénytársaság hatáskörét törvény szabályozná olyképen, hogy felhatalmazná egységes elsőbbségi fix kamatozású kötvények kibocsátására arra az esetre, ha a létesítendő vízierőtelep költségének 50%-a jogerős szerződésekkel lekötött áramdíjakból biztosítva van. A hiányzó építési tőke 50%-át a vállalkozó intézetek, községek, városok és ipari vállalatok részvények alakjában teremtenék elő. A középponti hidroelektromos társaság maga nem volna vállalkozó, a benyújtott terveket felülbírálná, a vállalat szoliditását ellenőrizné é. i. t., hogy az egységes tipusu kötvények hitelképességét megóvja és biztosítsa, Kelt Budapesten 1915. év május havában. Kv assay Jenő, miniszteri tanácsos, főnök.
