Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
5. füzet - VI. Apró közlemények
208 Világos dolog, liogy a hol a két kötélpoligon megfelelő oldalai metszik egymást, ott a két erőnek egymásra ható nyomatéka zérus. Tehát hozzuk metszésre a megfelelő kötélpoligon oldalakat; 3 a 4 a oldal lp l a metszi egymást a pontban; 4 a 5 a, l p 2 P metszi egymást b pontban; 5 a 6 a, 2p 3p metszi egymást с pontban ; s végül 6 a 7 a ós 3 P 4 P metszi egymást d pontban. E pontokat összekötve görbe vonalat kapunk, mely görbe vonal bármely pontján a két erőnek egymásra ható nyomatéka zérus. A görbe a térszini egyenest В pontban metszi ; természetes e pontban is zérus a két erőnek egymásra ható nyomatéka. Ha most ebből а В pontból a két kötélpoligonhoz érintőket húzunk, a kötélpoligonon olyan két érintő pontot kapunk, melyeknek megfelelő leverésmélységben az aktiv és passzív földnyomás nyomatékának összege zérus ; vagyis ha ez érintő pontokat vízszintesen rávetítjük az előre felvett t leverésmélységré, megkapjuk a tényleges leverésmélységet. А В pontból húzott két érintő ugyanis az érintő pont előtti erők eredője, vagyis ВС kötólpoligon-oldal az aktiv földnyomás eredője а С mélységig, BD kötélpoligon-oldal pedig a passziv földoyomás eredője a D mélységig — s mivel В pont rajta van az A horgonyzásponton átmenő térszini egyenesen, ennek következtében a két földnyomás nyomatékának összege az A ponton ugyancsak zérussal egyenlő. A kötélpoligonok az esetben, ha a lamellák magasságait végtelen kicsinyekre veszszük, átalakulnak kötélgörbévé ; a rajzon a jól láthatóság kedvéért a lamellákat nem vettem nagyon kis magasságúaknak, hanem a kötélpoligont burkoltam görbével, mely azonban nem sokban tér el a tényleges kötélpoligontól. A gyakorlatban czélszerű biztosság kedvéért az aktiv földnyomásnak kétszeresét venni, s úgy végezni el a szerkesztést. Előfordul a gyakorlatban, hogy a szádfalon kívül még körgát is van, s a körgát s szádfal közötti területet anyaglerakásra használjuk ; vagy főleg szádfalból készült partfalaknál a part le van terhelve; ez esetben is alkalmazható a szerkesztés, csakhogy itt először a terhelést át kell alakítani m magasságú földfeltöltésre, s az így nyert földnyomásra végzendő a szerkesztés. A második rajzon vázlatosan fel vannak rakva a terhelések s az egyensúlyi állapotot kifejező képlet pedig az alábbi : A szerkesztés ekkor is ugyanúgy megy, mint az első esetben. Pogonyi György. Pallas nyomda, Budapest.
