Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - VI. Apró közlemények

195 ják. Ugyanerről a padozatról kezelik a lecsapoló csövek csapját is. (L. az 1. rajzot.) A falpillér és a burkolat csak érintkezik egymással, de nem alkotnak egy testet. Az érintkező lielyen czementhabarcscsal kitöltött vízálló hézag van, mely­nek két szélét kátrányozott kóczczal és czementhabarcscsal tömték el. A korona vasbetonlemeze és a falburkolat érintkező helye hasonló elren­dezésű ; itt még kátrányozott papirt is tettek a hézagba. A burkolatba minden 25—30 m-re terjeszkedő hézagokat alkal­maztak. Számuk 11. A vízálló hé­zagokat poralakú czementhabarcs­csal töltötték ki, melyben 83 l ho­mokra 50 kg czementet adtak és sulyokkal tömték be. A hézag külső széle fölé rugalmas rézlemezt^ erősí­tettek, miként a 4. rajz láttatja. A gáttestet úgy méretezték, hogy a vízfelőli oldalán a nyomófeszültség telt medencze esetén minden ponton a víznyomásnál nagyobb, vagy legalább is vele egyenlő legyen. Nem ügyeltek azonban arra, hogy üres medencze esetén a nyomás­vonal ki ne lépjen a belső harmadból s ezért a gát alsó oldalán üres medencze­kor némi kis húzó feszültség keletkezik. A maximális feszültség sehol sem nagyobb 6 %-nál cm 3-kint. Ezen kívül a gát mögé (az alsó oldalon) földfeltöltést alkalmaz­tak, melynek hatását nem vették a gátbírósság számításakor figyelembe. Ez a feltöltés a rendes vízszin alatt 3 m-re kezdődik és arra szolgál, hogy a gáttestet a hőmérsékleti változástól megóvja. E feltöltést kifogásolták, mert nem lévén rajta növényzet, csúnya és mert a gátoldal megvizsgálását akadályozza. A gátat gránitsziklára alapozták s gondosan eltávolítottak a felszínéről min­den meglazult, repedezett részt. Ezért az alapozás legmélyebb pontja 1992-60 m tengerszinfeletti magasságig ér le. A gát és a burkolat alapja hidraulikus Teil­mészhabarcscsal készült terméskőfalazat. A mélyebb helyeket betonnal töltötték ki. A gáttest ugyancsak mészhabarcsos falazatból készült, de a burkoló boltozatok 600 kg czementadagolású habarcscsal készültek. Egyébként semmiféle bevonatot, sem czement-, sem kátránybevonatot nem alkalmaztak. A gát alapozásakor a Tête folyót oldalt vezették el s mindaddig nyílást hagytak a gát testében az árvizek számára, míg a csorduló csatornája, melyet sziklába vágtak, teljesen el nem készült. A gát építése 1904-től 1910-ig, tehát 7 évig tartott. A teljesen lakatlan és fátlan vidéken az építés nehéz volt. A gáthoz 160.000 frk-ba kerülő hozzájáró utat kellett építeni a legközelebbi országúttól. A munkástelep építése a gátnál 50.000 frkba került. Az őrház 27.000 frkba. Az egész tároló medencze költsége 2,064.243-72 frkba került úgy, hogy a 13 milló m s tárolt víz minden m s-ére 0'16 frk költség esik. Ez az építkezés tehát nagyon olcsó s megközelíti a legolcsóbb földgátak fO—12 centimes egységárát. A franczia falazott gátak költsége a tározott, víz m 8-ére vonatkozóan 0'34-—099 centimes közt váltakozik. A fal 48.000 m 8 térfogatú s 1 m 8 falra 48 frk költség jutott. 13* i. kép. A gátburkolat hézagai.

Next

/
Thumbnails
Contents