Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - V. Sigmond Elek: A békéscsabai széktalajok fizikai tulajdonságai

172 Hasonló módon kiszámítottam a többi négy békéscsabai talaj térfogatsúlyát és pórusvolumenjét a talált legnagyobb kiterjedési értékekre és mind az öt talajra kapott értékeket a 10. táblázatba foglaltam össze. Ebbe a táblázatba még a 4 első talajunk egymáshoz közelfekvő nedvességtartalomnak megfelelő térfogatsúly- és pórusvolumenértékeit is belefoglaltam. 10. Táblázat. Talaj Trnka-készü-lékben talált térfogatsúly A talált legnagyobb kiterjedésnek megfelelő Egymáshoz közel fekvő nedvességi állapotnak megfelelő száma Trnka-készü-lékben talált térfogatsúly nedvesség súly % térfogati kiterjedés 0/ /0 térfogatsúly pórus volumen »/ /0 nedvesség % térfogati kiterjedés 0/ /0 térfogatsúly pórus' volumen 0/ / 0 1 2-102 27-9 22-8 1-7117 35-05 27-9 -22-8 1-7117 35 05 2 2 016 35-3 33-46 1-5105 42-87 27-5 26-92 1-5884 39-94 3 2-099 37-0 36-60 1-5366 42-76 28-4 26-43 1-6602 38-17 4 2-141 32-1 29-59 1-6521 37-49 27'2 27-02 1-6855 36-23 5 2-142 22 -1 16-62 1-8367 32-83 — — — — E táblázat adataiból mindenekelőtt azt látjuk, hogy a talált legnagyobb lineáris kiterjedéseknek megfelelő térfogati kiterjedés mértéke a vizsgált öt széktalaj esetében igen nagy különbségeket árul el, a mi más szóval azt jelenti, hogy ezek a talajok átnedvesedve egymástól különböző mértékben fognak kiterjedni, legnagyobb a kiterjedés a 3. sz. talaj, legkisebb az 5. sz. talaj esetében. Azt is látjuk ez adatokból, hogy még közelítően egyenlő nedvességtartalom esetében is a térfogati kiterjedés a különféle talajokra különböző. Hasonlóképen lényeges különbséget tapasztalunk a térfogatsúly és pórusvolumen értékei között. Míg az 1. táblázat adataiból azt kellett megállapítanunk, hogy a vizsgált széktalajok térfogatsúlya és pórusvolumenje közelítően minden talaj esetében ugyanaz volt, addig, ha számításba veszsziik a talajoknak a nedvességtartalommal való kiterjedését, akkor azt tapasztaljuk, hogy- a különböző öntözőtáblákról vett típusos talajok térfogatsúlya a kiterjedés határa közelében nagyon különböző. Még pedig' legkisebb a térfogatsúly a 2. sz. talaj esetében, hozzá közel áll a 3. sz. talajé, majd követi a 4. és 1. sz. talajé, míg legnagyobb az 5. sz. talajé. Minthogy a pórustérfogat nemcsak a térfogatsúly hanem a talaj fajsúlyától is függ, ezért a pórus volumen értékei nem követik egyszerűen a megfordított sorrendet. Ezeknek a különböző értékeknek igazi jelentőségét csak akkor fogjuk megismerni, ha a többi fizikai sajátságokat is már ismerjük és a talajok sajátos viselkedését az öntözés szempontjából szintén ismerjük. Atterberg, svéd tudós a talajok fizikai sajátságainak jellemzésére és a talajok fizikai szempontból való osztályozására a talajok szilárdságát és képlékenységét használja fel. Két szempontból is érdekesnek Ígérkezett e módszereket a békéscsabai szóktalajokon kipróbálni : 1. mert ezek alapján e talajokat az Atterberg ajánlotta talajcsoportokba beoszthatjuk és fizikailag jellemezhetjük, 2. mert egyidejűleg ez új módszerek pontosságát és széktalajokra való alkalmazhatóságát tanulmányozhattuk. Hazánk első agrogeológusa InJcey Béla a stockholmi II. nemzetközi agro-