Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - V. Sigmond Elek: A békéscsabai széktalajok fizikai tulajdonságai

168 Meghatározások sorszáma Jeltávolság A leolvasott jeltávolságiiak megfelelő Az összehúzódás határára vonatkoztatott lineáris kiterjodés Meghatározások sorszáma párhuzamos leolvasások középérték súly g nedvesség °/o mm % 45-83 22 45-87 45-82 45-81 45-84 64-1792 23 45-86 45-82 45-83 64-1292 — — — 24 45-83 — 64-0786 — — — 25 45-80 — 63-9412 — — — 26 45-82 — 63-9062 — — — 27 45-81 — 63-9012 — — — 28 45-80 — 63-7512 — — 29 45-79 — 63-6588 — — — 30 45-79 — 63-6330 — — — 31 45-80 — 63-6308 — — — 32 — — 63-6312 — — — A 2—8. táblázatban összegezett kisérleti eredmények mindenekelőtt az eljárás pontosságáról tanúskodnak. A párhuzamos leolvasások között, miként már jeleztem, a legnagyobb eltérés a 005 mm. Ha a táblázatok utolsó három rovatának adatait egymással összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy az összehúzódás, ill. kiter jedés mórtéke a talaj hasáb víztartalmával ugyan szabályosan változik, de a különböző talajok esetében ez a változás nagyon különböző. A törvényszerűségek megvilágítása, és a különböző talajok összehasonlítása ezéljából a 2—8. táblázat adataiból a nedvességtartalmakat vízszintes, a lineáris kiterjedési számokat a függőleges koordinátákra mértem le és metszőpontjaikon át az 1. rajz értelmében meghúztam az összekötő vonalakat. Ha ezeket a többszörösen megtört vonalakat egymással összehasonlítjuk, csaknem szembeszökő az a törvényszerűség, a miként a talaj kiterjedése a nedvességtartalommal mindenik talaj esetében kb. hasonlóképen növekszik. Mindenik talaj esetében ugyanis az az általános szabály, hogy a száraz talajból kiindulva, bizonyos nedvességi fokon a talaj kezdi térfogatát növelni, ez a kiterjedés egyes talajok esetében mindjárt az elején kissé élénkebb, mint az első kiterjedési szakasz folytatásában, ilyen talajok pl. az 1., 2. és 3. sz. békéscsabai talajok. Menynyire jellemző ez a sajátság, azt még e néhány adat alapján meg nem állapíthatom. Abban azonban ezek a talajok is a többivel megegyeznek, hogy a kiterjedés első szakaszában a növekedés mérsékeltebb, mint a következő középszakaszban, melyben a diagramm vonalai sokkal meredekebbek, a 123. sz. svéd talaj esetében csaknem merőlegessé válik. Ezt a meredek középső szakaszt követi a befejező szakasz, melynek bekövetkeztét legtöbbször a vonal éles megtörése jelzi. A diagrammvonal ezt a három szakaszát mindenik talajon megállapíthatjuk, de ez a három szakasz mindenik talaj esetében más nedvességi határok közé