Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - V. Sigmond Elek: A békéscsabai széktalajok fizikai tulajdonságai

152 ziink, és a melynek nagyságából a talajszerkezet állapotára következtethetünk. Mert mennél lazább a talaj szerkezete, annál nagyobb, és mennél tömődöttebb a talaj szerkezete, annál kisebb a pórustérfogat. A talaj szerkezete ugyan összefügg a talajt alkotó részecskék nagyságával, alakjával és egyéb fizikai és kémiai sajátságaival, de a talajon kívül eső tényezők is, mint pl. a talaj mívelésmódja, növényzete, a reá eső csapadék mennyisége és minősége stb. mind olyan külső tényezők, melyek a talaj szerkezetét módosíthatják, vele pedig a térfogatsúly és pórustérfogat is változik. A pórustérfogatnak különösen a talaj vízeresztő, ill. levegőt befogadó képessége szempontjából van gyakorlati jelentősége. A hézagokat a talajban víz és levegő tölti ki. A két alkotórésznek mennyisége egymást kiegészíti, ú. n. komplementär értékek. Mennél több vizet tart vissza a talaj, annál kevesebb levegőre van hely. Ennek minimumát a talaj minimális levegőt befogadó képességének, levegőkapaczitásának nevezzük. Ez a talaj szerkezetével szintén változik, de a növények fejlődésére igen nagy jelentőségű lehet. Mert minden szárazföldi magasabb rendű növénynek gyökérzete szénoxidot választ ki és a levegő oxigénjét veszi fel. Más tzóval a növények gyökerei lélekzelnek, és ha nem áll elegendő levegő rendelkezésükre, megfulladnak. Ez az egyik főoka annak, hogy vizenyős talajokon a gazdasági növények, t. i. a melyek jellegzetes szárazföldi növények, hamar elpusztulnak, és az ingoványt kedvelő savanyú füvek, sásfélók, vagy épen a vízinövények szaporodnak el. A rét értékesebb növényzete az aljfüvek és pillangósok is a vizenyős talajban legfeljebb tengődnek és hamar kipusztulnnk. Kulturtechniiiai szempontból tehát fontos, hogy megismerjük : 1. mekkora az a minimális levegőkapaczitás, mely a különböző gazdasági, vagy réti növényzet fejlődésének megfelel, 2. mekkora a kezelésben álló talaj minimális levegőkapaczitása, 3. miként növelhetjük vagy csökkenthetjük a talajnak ezt a fontos, de változó sajátságát. Hasonló szempontokat mérlegeltem, mikor a békéscsabai talajféleségek valódi fajsúlyát, térfogatsúlyát és pórustérfogatát tanulmányozni kezdtem. A valódi fajsúly meghatározása piknométerben történik. Meghatározása azonban csak akkor ad pontos és megbízható értékeket, lia a talaj finomabb részecskéi között makacsul visszatartott levegőt tökéletesen kiüzzük. Laboratóriumomban a szakirodalomban talált módszerek közül Kopechj és Mitscherlich módszerét kipróbáltuk, és utóbbinak módosításával olyan módszert fogadtunk el, mely nemcsak kényelmes, de pontos eredményeket is ad. Módszerünk alapgondolata, hogy a talajban visszatartott levegőt vízzel, légritkított térben való forralással űzzük ki. A módszert fent idézett közleményemben írtam le. A talaj térfogatsúlyát régebben akként határozták meg, hogy a légszáraz talajt finomra szitálva vagy törve egyenletes rázogatással határozott térfogatú, pl. 100 cm tartalmú edénybe töltötték és a határozott térfogatú talaj súlyát meghatározták. Ámde ilyen módon nemcsak a kisérleti eljárás végrehajtásmódjától függő, bizonytalan értékeket kaptak, hanem a talaj természetes szerkezetét teljesen megbontották, és ezért a valóságtól eltérő értékeket kaptak. Az így előforduló eltérésekről néhány adatot találhatunk Mitscherlich talajismeretében.* Hamann volt az első, a ki a talaj térfogatsúlyát a talaj természetes állapotában * Dr. Mitscherlich E. A. : Bodenkunde für Land- und Forstwirte, II. kiadás, 1913. 20. 1.