Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - IV. Gyárfás József: A hazai öntözések terén az orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomásnak 1889-1914. években kifejtett működése

149 öntözést, lia a talaj és a víz eléggé felmelegedett és a talaj és a növényzet már megkívánja a nedvességet. Kora tavaszszal ugyanis annnyi nedvesség, a mennyi a gyep megindulására kell, mindig van a talajbán és akkor nem nedvesség, hanem meleg kell a növényzetnek a fejlődés megkezdéséhez. Ha ilyenkor öntözünk, azzal csak lehűtjük a talajt és visszavetjük fejlődésében a gyepet. Nyáron át ne holmi séma után öntözzünk, hanem csak akkor és annyiszor öntözzünk, a mikor és ahányszor a növényzet megkívánja. A széna vagy sarjú lehordása után mindig alaposan öntsük meg a rétet, kivéve az utolsó kaszálás után, mikor az öntözés a gyepet hiába hajtaná meg. Ha iszapos vizünk emelés nélkül bőven áll rendelkezésünkre és a rét táblái nem hosszúak és elég nagy az esésük, akkor trágyázó öntözést adhatunk a rétnek októbertől kezdve a fagy beálltáig. Télen ne öntözzünk, de tavaszszal se adjunk kötött talajú réteken trágyázó öntözést, mert az méreg a kötött talajon levő gyepre. 5. Bár a rétek trágyaszükséglete fordított arányban áll az eliszaposítások mértékével, mégis az eliszapoltatásokon kívül trágyázni is kell, ha maximális terméseket akarunk elérni. Annál inkább kell trágyázni azokat az öntözött reteket, melyek csak nyári, nedvesítő öntözéseket kapnak, szóval a hol vízzel rablógazdálkodást folytatnak. 6. Mivel a gazda azért tart első sorban rétet, hogy a nagyobb mennyiségű takarmány révén több és jobb trágyát termeljen szántóföldje részére, de másrészt a rétet tisztán istállótrágyával vagy komposzttal tartani jó erőben, üzemi és technikai okokból lehetetlenség, azért az öntözött réteket főként műtrágyával kell megjavítani. 7. Kötöttebb talajú réteken nagy átlagban foszforsav és nitrogén, tőzeges rétegen foszforsav és káli, homoktalajú réteken pedig azonkívül még a nitrogénnek, azaz mind a három tápláló anyagnak pótlásával érhetők el állandóan és jövedelmezően nagy termések. 8. Öntözött réten mind a Thomassalak, mind a szuperfoszfát sikeresen alkalmazható, míg hazai viszonyaink közt a kálitrágyák közül a 40%-os kálitrágyának, a nitrogéntrágyák közül pedig a chilisalétromnak adandó elsőbbség. 9. A kellő trágyázás nemcsak a termés mennyiségét, de a széna tápláló értékét ós minőségét is fokozza annyiban, hogy a jó füvek ós herefélék elterjesztésével a gyom és a moha pusztulnak. 10. Azonban nagyon elhanyagolt, gyomos és silány gyepeken a műtrágya ebbeli javító hatása nagyon lassú vagy elégtelen ; azért ily esetekben a gyepet fel kell újítani vagy felülvetéssel vagy a régi gyep kiszántásával és új gyepnek létesítésével. Sűrű, jól záró, ú. n. avas gyepen a fűfélék magjainak felülvetése sikerre nem vezet; a herefélék felülvetése már több reménynyel kecsegtet. Mégis az ilyen gyep alapos feljavítása csakis feltöréssel, 1—2 évi szántóföldi míveléssel, trágyázással és új vetéssel sikerül. De ritka, nem zárt gyepen, melyen kevés a fű és a hol inkább csak sekélyen gyökerező, könnyen kifogasolható gyom ütött tanyát, a felülvetés sikerre vezet, ha a felülvetést trágyázással kombináljuk. Az öntözéstől tevéketlenné váló talajon — mint Mezőhegyesen láttuk — a rétnek időről-időre való feltörésével váltó kaszáló rendszert kell folytatnunk. 11. Elhanyagolt öntözött réteken egyoldalú intézkedésekkel nem segíthetünk; a felülvetés vagy új vetés csak trágyázással, a trágyázás csak kellő öntözéssel ós lecsapolással és a belső berendezések jó karban tartásával fog kellő sikerre vezetni.