Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - III. Répássy Miklós: Halászat székes területen

134 Ezek a kedvező körülmények magyarázzák, hogy a halgazdaságok ott, a hol az előfeltételek megvannak, székeseinken már is jelentékeny teret hódítottak. Az alábbi táblázatban, öt, hosszabb idő óta üzemben lévő székes területeken létesített tógazdaság néhány jellemző adata van összefoglalva. Az 1., 2. és 3. folyószám alatt felsoroltak nagyobb üzemek. Végeredményben fel van tüntetve az elért haszontöbblet olyan értelemben, hogj' az évi piaczra vihető, tehát tényleg értékesülő halanyag árából le van vonva a teljes üzemi költség, — beleértve ebbe az illető terület addigi hasznának értékét, illetőleg az évi bérösszeget is; vagyis a halászat nélkül elért addigi jövedelmét. A 1. folyószám alatt szereplő écsJcai tógazdaságra nézve megjegyzendő, hogy az köz vetetlenül a Béga jobb partján Lukácsfalva és Erzsébetlak határában terül el. A tógazdaság alapja a régi 941 k. hold terjedelmű «Fehértó». Rendeltelése mindig az volt, hogy a környező területek belvizeit magába fogadja oly időben, a mikor azok a Bégába le nem vezethetők. E tónak körülbelül V

3 része kitűnő nádas, 2/з-a azonban síkvíz : e részen a feneke teljesen székes. Székes, még pedig legfeljebb silány legelőt adó szék a tó közvetlen környéke is. A tóban halászatot mindig űztek, de teljesen rendszertelenül, a minthogy a bizonytalan vízjárásra való tekintettel máskép alig is lehetett. Mióta azután a Bégát hajózhatóvá tették, vízszinét, a téli jégzajlás idejét leszámítva, állandóan magasan tartják. E miatt a belvizek levezetésére külön szivattyútelepet kellett felállítani, a mely a nagybecskereki ármentesítő társulat árvédelmi töltésén át emelheti a vizet a Bégába. Ezzel meg volt teremtve az alap az okszerű, rendszeres halászatra is, mert a tavat ki lehetett üríteni akkor, a mikor reá szükség volt. A környező székes legelőn létesültek a különböző nevelő tavak, míg maga a nagy tó megmaradt hizlaló tónak. A legelői tavak vizének biztosítása czéljából a Béga töltésébe két vascsőzsiiip épült. A teleltetést ugyancsak szivattyúzással oldották meg. Ezek szerint a berendezés költsége a következően adódik ki : 1. Lecsapoló szivattyúk, teleitetők szivattyúi— 180.000 К 2. Tavak töltései, zsilipek stb 43.000 « 223.000 К . Az üzemi költségek tételei : 1. Befektetés 8°/o-os törlesztéses kamata... 17.840 К 2. A Fehértó eddigi bére 4.500 « 3. A legelőből lefoglalt 336 k. hold eddigi bére à 22 К 7.370 « 4. Intéző; állandó halász 7.000 « 5. Szivattyúzás, lehalászás stb . 7.000 « 43.710 К A táblázatba 44.000 К van kerekszámban számításba véve. Az évenkint piaczra vihető halhús hozadéka k. holdankint 55 K-jával a ténylegesen elért eredményeknek felel meg. A halhús ára itt is, ép úgy, mint a többi üzemben kilogrammonként 130 fillérrel van számítva, a minél tényleg drágábban értékesíthető.