Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - II. Ifj. Röszler Károly†-Floderer Sándor: A békéscsabai öntözött rét első 12 évi (1902-1913) eredményei

120 öntözést, de feltétlenül a növényzet megindulása után és a melegebb idő beálltakor; korábban nincs öntözés, mert az úgynevezett téli vagy tavaszi, első sorban tehát a trágyázó öntözéseknek e réten semmi értelmük nem volna, mert a rétre vitt kevés iszappal és táplálóanyaggal nem állna arányban az a kár, a melyet a víz a széken, illetve a gyep fejlődésére a széknek alapos eláztatása és lehűtése miatt gyakorolna, Ha az anyaszéna lekerült a rétről, akkor öntözni kell. A békéscsabai tótajkú kaszások valósággal leborotválják a füvet annyira, hogy kaszálás után mindenhol a földet látni. Még messzebbről nézve is a lekaszált rétet, nem látunk rajta semmi zöld színt, szürke az egész rét. A júniusi meleg perzseli a tövig lekaszált fű kis tarlóját és a rét hamarosan kisülne, lia a kaszálás után öntözést nem kapna. Ha* azonban a kaszálás után 40—50 mm csapadékot kap a rét, akkor egyelőre öntözni nem kell. A jól megöntözött réten a gyep gyorsan növekedni kezd és beárnyékolja a földet. Rendszerint két öntözést kap a rét, az első és két öntözést a második kaszálás után, a mennyiben a rét fűtáblái mind háromszor kaszáihatók. Nagyon csapadékos években ós ha hűvös a nyár, akkor nem kell ennyiszer öntözni, így pl. az 1913. évben mindössze eg}'szer öntözték meg a rétet, de ez annyira nedves és hűvös év volt, a milyenre számítani nem lehet és nem is szabad. Négy öntözésnél többre csakis akkor van szükség, ha igen száraz a nyár. Igaz ugyan, hogy ilyenkor a többszöri öntözés nagyobb kiadással jár, viszont túlságos száraz években a takarmánynak nagyobb az ára és így a többszöri öntözésnek sem lesz kára. Egyes székesebb talajú táblák, továbbá azok, a melyek magasabban fekíisznek, több öntözést kívánnak, mint a jobb talajú és mélyebben fekvő táblák. Épen ezért határozott szabályt felállítani, hogy hányszor öntözzünk — nem lehet. Az öntözés a székes táblákon kezdődik és ha az egé=z rétet megöntözték, egyes székesebb táblákat még egyszer megöntöznek, ha szükségét látják. A rét berendezése óta azonban a székesebb talajú táblák is megjavultak, így most már az egyes táblák között nincs az a nagy különbség, a mely a rét berendezésének kezdetén volt. Ha nem nagyon száraz a rét talaja, vagyis rendes viszonyok között, 24 óra alatt a rét 3—4 tábláját lehet megöntözni. Minthogy a rétnek 40 táblája van, éjjel-nappali öntözéssel 8—10 nap alatt végezhető a rét egyszeri tökéletes megöntözése. Egyes táblák jóval több vizet nyelnek el, mint a mennyi kell a többi táblák rendes megöntözésére. Ilyen sok vizet elnyelő táblák a 14. és 20. Mindkét táblát 1905. évben luczernával vetették be, de a luczerna kipusztult róluk. Ez a két tábla most állandóan kétszer annyi vizet nyel el, mint a többi gyeptábla, valószínűen azért, mert a kipusztult luczerna mélyre hatolt és elkorhadt gyökérzete az öntözővizet levezeti a talaj alsóbb rétegeibe. Az előadottakban látjuk, hogy a békéscsabai rét fentartására, azaz trágyázására, ápolására és öntözésére mily nagy gondot fordítanak. Ezek után lássuk már most, hogy ez a rét mennyiben hálálja meg, vagyis milyenek az öntözött rét termései és hogyan alakul ki jövedelmezősége. Az öntözött rét kat. holdankinti termése ugyan bizonyos ingadozásokat mutat, de nagyban és egészben véve a termések emelkednek. Az első, 1901. évi termést figyelmen kívül kell hagynunk, hisz ebben az évben épült ki csak teljesen az öntözés, nem volt még teljesen üzembe vehető és ezért csak 11 .q volt a