Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - II. Ifj. Röszler Károly†-Floderer Sándor: A békéscsabai öntözött rét első 12 évi (1902-1913) eredményei

116 nyesül, azaz a mely táblák tevéketleneknek látszanak. így felhasználva a komposztot, kitűnő szolgálatot tesz, de arra számítani, hogy a rétet csak komposzttal trágyázzuk, nem szabad, mert nyirkosabb és enyhébb teleken bajos volna a rétre évenkint ÍOOO szekér komposztot kihordani. Ha azután 2-3 évben egymásután enyhe tél állana be, a rét trágyázatlanul maradna, a mi azután a termések rohamos csökkenését vonná maga után. Épen ezért már a rét berendezése óta kísérletezünk műtrágyákkal és az évek során át végzett kísérletek eredményeiből meggyőződtünk arról, hogy a műtrágyák a békéscsabai réten jövedelmezően alkalmazhatók. Van a békéscsabai rétnek több oiyan táblája, a mely szerves trágyát soha-' sem kapott, hanem csak rendszeres műtrágyázásban részesült. E táblák termése nem csökkent, sőt emelkedett, a mely körülmény azt mutatja, hogy csupán műtrágyával is módunkban áll a székes öntözött rétet jó t: rmésbe hozni és java termésben tartani, illetve a rét trágyázásának kérdését megoldani. A szuperfoszfát és Thomas-salak a békéscsabai réten egyformán érvényesül. Szuperfoszfáttal épen olyan jó eredményeket értünk el, mint Thomas-salakkal. Mindkét trágyával nagyon sok kísérletet végeztünk a réten, de felsorolásuk lioszszassá tenné közleményünket és épen azért a sok trágyázó kísérleti adat közül csak néhányat akarunk felemlíteni, hogy velük a műtrágyázás hasznosságát, jogosultságát. tehát jövedelmezőségét igazoljuk. Így pl. a természetes gyeppel borított 27. táblán beállított kísérletek tervezetét és a termésadatokat az alábbi kimutatás tünteti fel : A kísérlet első évében a trágyázatlanul maradt 4-ik parczella nagyobb termést adott, mint a Thomas-salakkal trágyázott 3-ik parczella, még pedig azért, mert a 4-ik parczellának talaja természettől fogva jobb volt. a növényzete is értékesebb füvekből állott, mint az erősebben székes 3parczelláé. A műtrágyázás azonban ezt a különbséget már a második évben eltüntette, a természettől gyengébb talajú 3-ik parczellán a növényzet lábrakapott, erőteljes fejlődésnek indult. Nagyon szép példa ez arra. hogy a székesebb, gyengébb talajon is lehet öntözéssel kapcsolatos műtrágyázással eredményt elérni, csak 1—2 évi kedvezőtlen eredményt ne tekintsünk véglegesnek, hanem trágyázzuk a székes öntözött rétet rendszeresen, a mikor is munkánk és kiadásaink nem vesznek kárba, hanem meghozzák gyümölcsüket. A Thomas-salakkal és chilisalétrommal trágyázott 2. parczella állandóan nagyobb termést adott a többi parczellánál és 5 év alatt 38'43 q szénatermés többlettel fizette meg a trágyázás költségeit. E parczellának 5 évi trágyázása 150 Öt évi terméstöbblet a két trá gyázatlan parczella átlagával szemben Kat. boldankinti szénatermés Összesen 4 év alatt Öt évi terméstöbblet a két trá gyázatlan parczella átlagával szemben Összesen 4 év alatt Öt évi terméstöbblet a két trá gyázatlan parczella átlagával szemben 1906 1907 1908 1909 1910 Összesen 4 év alatt Öt évi terméstöbblet a két trá gyázatlan parczella átlagával szemben m é t e r m À z s a 1. parczella trágyázatlau ... ... ... 34-28 21-42 28-80 21-24 2265 128-39 — 2. « 1906., 1907. ós 1909. évekre 8—3 q Thoraas-salak és évente 45 kg chili 40-64 29-20 42-78 30-90 33-68 176-90 38-43 3. parczella 1906., 1907. ós 1909. évekre 3 3 q Thomas-salak . 38-80 25-32 37-46 27-45 28-10 15713 18-36 4. parczella trágyázatlan 41-96 22-74 30-31 26-20 27 94 149-15 —