Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - II. Ifj. Röszler Károly†-Floderer Sándor: A békéscsabai öntözött rét első 12 évi (1902-1913) eredményei

108 hanem alsó részükkel legyenek kitéve a nap és a fagy érlelő, bontó erejének. Ha az ilyen szántást meghengerezzük, akkor a következő év tavaszára valahogy szétmennek az egyes gyepszeletek. Az ilyen földet azonban nem szabad azonnal begyepesítenünk, hanem szükséges egy évig szántóföldi művelés alá venni, még pedig lehetőleg kapás növénynyel beültetni. Igaz ugyan, hogy a kapás növény sok esetben nem fizeti meg a reája fordított munkálatok költségét, de a gyepszövetek a többszöri kapálás következtében annyira szétporlódnak, hogy a következő évben a fűmagvetést bátran elvégezhetjük és az új gyepszövet nagyobb termésével fogja fáradozásainkat kárpótolni. Ha a kapásnövény lekerült a földről, szükséges az egyenetlen területek elrónázása és az elrónázott területnek komposzttal és foszforsavat tartalmazó trágyával — tehát szuperfoszfáttal vagy Thomas-salakkal — való megtrágyázása. Az elrónázott területen az öntözés kevesebb vízfogyasztással, kevesebb munkával jár, vagyis gyorsabban végezhető. Hogy az ilyen alaposan véghezvitt feltörés, elrónázás és trágyázás mennyit ér és hogy mennyire meghozza a befektetés kamatját, erre nézve elég sok tapasztalattal rendelkezünk. Békéscsabán is a 34. és 40. tábla, a talaj minőségót tekintve, az öntözött rét leggyengébb táblái közé volt sorolható. Magasabban fekvő részeiken itt-ott még most is majdnem tiszta kopár székfoltokat láthatunk. Régebben e két tábla felszíne egyenetlen volt, a mélyebb helyeken savanyú füvek is mutatkoztak, míg a magasabban lévő részeken csak gyér széki növényzet tengődött. Mindkét táblát 1900. év őszén feltörték ; egy évig különböző kapásnövényt termesztettek rajtuk. Betakarításuk után mindkét táblát elrónázták, sok és jóminőségű komposztot és kat. holdankint 300 kg Thomas-salakot kapott és az így előkészített két táblát 1911. <jv tavaszán fümagkeverékkel vetették be. E két táblának feltörés előtti és utáni kat. holdankinti termésadatait az alábbi számok mutatják. Feltörés előtt: tábla száma 1902 1903 1904 1905 1906 1907 1908 1909 átlag 34. 19-30 33-56 22-72 25*74 29-64 21'71 23-23 9-43 23-17 40. 13-32 24-46 15-10 23-27 27Ю2 19-62 24*22 — 21"00 Feltörés után: 1911 1912 1913 3 évi átlag 34. táblaszám 17-35 50*— 38*05 35*14 40. « 26*09 52-06 46*69 41-68 Feltörés előtt mindkét tábla sokkal kisebb termést adott, mint amekkorát jól kezelt öntözött réten elérni kell. béltörés után már az első évben akkora volt a termés, hogy a régi átlagot elérte, a következő két évben pedig mindkét erősen székes táblának termése hatalmas emelkedést mutat. Igaz ugyan, hogy e táblák tökéletes elrónázása, trágyázása és újból való bevetése, minthogy e munkát a legnagyobb gondossággal végezték, nagy kiadással járt — kat. holdankint közel 300 koronába került — de e befektetés nem veszett kárba, mert rövid néhányév alatt a befektetés költsége kamatosan visszatérül. Ezt számokkal igazoljuk. /