Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
4. füzet - V. Apró közlemények
95 7. A tengeri kikötök fölszerelése dolgában a kongresszus azt határozta, hogy a jövő kongresszus megvitatása elé óhajtja vinni a kérdést. 8. A nagy teljesítményű kotrók és a víz alatti sziklaeltávolítók kérdésében számos vedres, kanalas és szívókotrót ismertettek, valamint a víz alatti szikláknak robbantással és zúzással való eltávolítását. Ha a kotrandó fenék homok és iszap, a szívókotrók nagy szolgálatot tesznek. Sőt keményebb anyagban is jól dolgoznak a szívókotrók, ha az anyagot előbb mesterségesen fölaprózzuk. A vedres kotrók kavics-homok-rakományban kiválóan gazdaságosak ; ha a vedrek vágókésekkel ellátottak, akkor keményebb talajban is alkalmazhatók. A kanalas kotrók olyan anyagban alkalmazhatók, mint a vedres kotrók ; de csöndes vízben s oly körülmények közt, midőn a kotrót a hajózás miatt sokszor kell eltávolítani, jobban megfelelnek, mint a vedresek. Egyes kövek, szikladarabok kiemelésére markoló szerkezetek szolgálnak, melyek azonban kis hatásfokkal dolgoznak. A víz alatti szikla eltávolítására az aczélczölöpökkel való zúzás a munka folytonossága miatt ajánlatosabb, mint a robbantás, mely lyukfúrást tés a hajóknak robbantáskor a lyukról való eltávolítását szükségli. De ha a szikla ferde rétegzésű, az aczélczölöpök könnyen megcsúszhatnak s ilyenkor a robbantás czélravezetőbb. 9. A vasbeton szerepe' az édesvízi és tengervízi építkezésekben külön megbeszélés tárgya volt, de nem mint föltett kérdési, hanem csak mint ismertetést tárgyalták. A bemutatott ismertetésekből kitűnt, hogy a vasbeton mind az édes vízben, mind a tengerben jól és sokáig tart, ha jól készítették. Ez ideig 30—40 éves vasbeton-építményekről számolhattak be, melyek tengervízben is kiállották a próbát. A legkülönfélébb építményekre használták a vasbetont, még pedig sikerrel s úgy látszik hogy alkalmazhatósága egyre nagyobb tért nyer. De ügyelni kell a készítés jóságára. Főként szükséges az erős czementadagolás. Az 1:2:3, vagy 1 : 1 г/ 2 : 3 keverés-arányú beton ajánlatos főként a tengervízi építkezéshez. A czementhez czélszerű egy kevés trasszt is keverni. A vasbeton-építmény felszínét ajánlatos czementbevonattal ellátni. Általában a kongresszus kedvezően nyilatkozott a vasbetonról s elhatározta, hogy a jövő kongresszusra alkalmazhatóságát kérdés alakjában tűzi napirendre. 10. A hullámtörőkre (breakwaters) vonatkozó ismertetések számos jól bevált hullámtörőre vonatkoznak, de a kongresszus semmiféle megállapodásra nem jutott ebben a dologban. Az értekezésekből és a kongresszusi vitákból kitűnik azonban, hogy a merőleges falú hullámtörők nem felelnek meg, különösen ott, hol a talaj nem ellenálló s hol erős a hullámverés. A teljesen kőhányásból és kőtömbökből összerakott hullámtörők sem jók az árapályos tengerben, de a nem árapályos és csöndes vizű tengerekben megfelelnek (pl. a Középtengerben). Legjobbak a vegyes anyagból, lent kőhányásból, fönt falazatból készült hullámtörők, melyek az árapályos tengerben is jól ellenállának a hullámverésnek s annál inkább megfelelnek a csöndes vizekben. 11. A tengermenti hajózóutak és más közlekedő utak keresztezésének megvitatásában, a hidak, mozgóhidak, kompok, átrakodó pontonok, tunnelek kerültek ismertetésre. A keresztezés tehát3módon történhetik: 1. víz fölött, 2. vízszínben, 3. víz alatt. Az átrakodó pontonok (ferry-boats) nagy hajók, melyek egyszerre számos utast kocsit, vagy vasúti vonatot vesznek magukra s rendesen saját gépük segítségével, néha valamely gőzössel vontatva kikötnek rendeltetésük helyén. Ott alkalmazzák, hol az áthidalás távolsága rendkívül nagy, hol az átkelés útja nem egyenes, hol
