Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - II. Halmi Gyula: A brádi aranyzúzómű iszaülepítő medenczéje

37 szürke színt ölt, a mely Brádon túl még 70 km.-nyire is határozottan észlelhető. A bányavíz vasas (vörösszínű) üledéken kívül sok kénsavas sót, sőt kevés szabad kénsavat is tartalmaz, a mi kétségkívül a pirittartalmú érczekből ered. A pirit ugyanis a levegőn álláskor elmállik, kéntartalma részben oxidálódik és ily módon végül vasgálic és kevés szabad kénsav keletkezik. A földolgozott érezek, illetve földek rezet, ólmot, kénesőt és czinket nem tartalmaznak; előrelátható tehát, hogy oldott ártalmas, illetve mérges anyagok az iszapzagyból a folyóvízbe nem juthatnak bele. A vizsgálatok szerint a bányavízben foglalt nem kívánatos szennyezések hatása a Körös vizén egyáltalán nem állapítható meg, illetve a higítás révén egészen elenyészik. A zúzóműből kikerülő törmelék csupán mechanikai szennyezést okoz a folyóban. Mivel azonban a zúzóműben földolgozott érez igen sok (l—2%) piritet tartalmaz, a pirit révén az iszapos szennyvíz kémiai úton is káros hatású lehet. Az 1907. évi július 4- és 5-én végzett helyszíni vizsgálatok idején a következő volt a helyzet: A Körös-folyó vize szennyes szürke színű volt; a zúzómű alatt az iszapzagyból leülepedett kőtörmelékből zátonyok keletkeztek, a melyek sok, piritet tartalmaztak. A zúzómű fölött a Fehér-Körös vizének iszaptartalma literenkint 363-0 mgr. volt; kevéssel a zúzómű alatt pedig 1860*0 mgr.-ra szökött föl. A folyó medrében lerakódott iszapban 0-11% volt a pirittartalom. A durva hordalék a folyóban fokonkint ugyan leülepszik, de azért 8 km.-rel a zúzómű alatt, Mesztákon község mellett még mindig 17290 mgr. volt a folyóvíz iszaptartalma a mely eszerint 8 km.-nyi úton mindössze 131-0 mgr.-mal csökkent. E hely^ütt a folyóvíz iszapja nem tartalmazott ugyan piritet ; de a folyó árterében az idők folyamán fölgyülemlett kb. 20 cm. magas kőtörmeléklerakodásban 34-7

0/<r

r

a rúgott a pirittartalom. , 1907. évi július 5-én a zúzómű alatt nem messze, Cermúra község mellett 1 1. folyóvíz 2673-0 mgr. iszapot tartalmazott. 1907. évi július 9-én 1 1. eredeti zúzómű-szennyvízben 28131- mgr. iszap volt. Ugyanekkor a zúzómű fölött a Körös-víz l.-enkint 154-0 mgr. iszapot tartalmazott, a mely kevéssel a zúzómű alatt, Cerecel község határában 40540 mgr.-ra szökött föl, vagyis a zúzómű révén 1 1. folyóvízben 3900 m^r.-mal szaporodott az iszaptartalom. A zúzóműnek ez a hatása igen messze érezhető ; még 70 km.nyire a zúzómű alatt, Jószáshely község határában is l.-enként 3—500 mgr. között váltakozik a folyóvíz iszaptartalma. A sokszorosan fölpanaszolt szennyezés a hatóságokat erélyes intézkedésekre sarkalta, a melyek azonban évekig húzódtak s a kérdés közigazgatási úton való rendezése csak 1913-ban történt meg. A m. kir. halélettani és szennyvíztisztító kísérleti állomás az 1913 — 14. években miniszteri rendeletre több ízben vizsgálta felül a zúzómű szennyvízlevezetését, s megállapította, hogy a helyzet nagyrészben még ma is teljesen ugyanaz, mint volt az 1907. évben. A szennyezés külső jelei a Körös-folyó vizén épen úgy észlelhetők, mint 7 évvel ezelőtt. A zúzómű szennyvizében 1913. évi május 7-én 1. ként 26.998-2 mgr., 1914. évi június 12-én 28.5708 mgr. iszap volt jelen. A Körös-folyó vizének iszaptartalma a zúzómű fölött 1913. évi május 7-én 16 8 mgr., a zúzómű alatt l km.-rel 1662-2 mgr volt. A szennyezés tehát változatlanúl nagymértékű. Külön figyelmet érdemel a Kristyór határában a Fehér-Körösbe ömlő bánya-