Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
4. füzet - III. Péch Béla: Albánia
65 s ugyancsak egy-egy főcsatornát jobbra s balra a folyók magas partjain vezetnének végig. Hogy ezek hogy s mily módon készüljenek s mibe kerüljenek, csakis szakszerű műszaki felmérés és tervezés útján lehet eldönteni. Az Albán síkságok országos fontosságú és jelentőségű öntözése érdekében még a fent javasolt tervezéseknél is sürgősebb két dolog rendezése, illetve megállapítása. Az egyik a vizek jogi természetének megállapítása. Állami tulajdon, köztulajdon, magántulajdon legyen-e a víz? Hogy mi volna a leghelyesebb, arról csak részletes tárgyalások folyamán lehetne véleményt alkotni. Úgy tűnik fel, hogy az országnak az lenne érdekében, hogy összes folyóvizeit köztulajdonnak nyilvánítsák s használatukhoz mindenki a közérdek megóvásával bizonyos módon engedélyt kaphasson úgy, a mint Magyarországon is van és jónak bizonyult. A másik az, hogy kimondandó lenne az az elv, hogy a folyóvizek ama ponttól lefelé, a mely pont vízszínmagasságára, a nagy síkságok öntözéséhez szükség van, a síkságok öntözésére vannak szánva és lefelé más czélra csak olyan módon használhatók, hogy a síkságok öntözésének akadályául ne szolgálhassanak és a folyók összes vize s összes esése a síkságok öntözősére biztosítva maradjon. Vízierőmüvek. Albániában feltűnik, hogy a vizek mozgató ereje alig van kihasználva. Más országban ilyen kedvező esésű és vízhozományú folyók völgyei tele lennének lisztelő- és kallómalmokkal. Itt ilyenekre csak elvétve akadunk. Ennek magyarázatát csak a szükséglet hiánya adhatja meg. Utunk folyamán csak a következő vízierőműveket láttuk : Fjeriben a Jenica folyó mindkét partján van egy-egy vízimalom, melyeknek közös a malomcsatornájuk. A községbeli jobbparti, alsó malom a tökéletesebb berendezésű. 2 pár köve és egy pokróczmosó kallója van. Malomcsatornája mintegy 4 m magasan vezeti a 80 liter/sec. vizet. A malomcsatornából egyszerű facsövek (mintegy 30 cm átmérővel) nyúlnak ferdén a malomépület alá s vezetik a vizet a vízikerekekre. A vízikerék függőleges tengelyre erősített, fából készült turbinaszerű lapátozású, a lapátokat a facsövekből élesen előtörő vízsugár hajtja. A vízikerék függőleges tengelye felnyúlik a föléje épített malomhelyiségbe, s ott közvetetlenül reá van ékelve az apró kövekből, faékkel vaskarima közé ékelt 8C—90 cm átmérőjű malomkő. A kő forgássebességét a vízikerékre irányított vízsugár mérséklésével és fokozásával szabályozzák. Az egész berendezés nagj'on primitív. A malomcsatorna a 8 m mélyre beágyazott Jenica. folyót a két malom közt régi, de igen szép, faragott kövekből épült akvadukt segélyével keresztezi ; csatornája 1 m, a vele összeköttetésben épült út pedig 2 m széles a parapetfalak nélkül. Ennél sokkal nagyobb a beráti nagy vízimalom, s állítólag az ország legnagyobb malma. A város felett, a Ljumi Berati jobbpartján, az egész völgyön végigvonuló műcsatornán van. 5 pár, egymás mellett levő, 90 cm átmérőjű köve van, melyek szintén az alatta elhelyezett vízi pörgettyűk függőleges tengelyére vannak ráékelve. A vízikerekek átmérője t'50 m, s 32 fogúak. A felső malomcsatornában a vízszin mintegy 10—12 m-rel magasabb, mint a malomhelyiség padlózata, Az alsó malomcsatorna vízszine pedig 2 m-rel alacsonyabb. A malomcsatornában körülbelül 1'5 m 3/sec. víz folyt. 4
