Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

4. füzet - III. Péch Béla: Albánia

63 Ferras és Fjeri közt a Malakasztra dombon átkelve, a kis völgyben több km hosszú öntöző árok volt. Libovcsa és Ardenica között levő kolostor közelében egy kis öntözö árkocska van. A Ljumi Beratit jobbpartján nagyobb öntöző-csatorna vezet. Gjelbesira mellett rizsföldek is vannak. Dusnika és Oranje között vízimalom is van rajta. Ebbe az öntözőárokba a berati híd alatt mintegy 1 km-re, karózásból készült egyszerű gát segélyével terelték be a vizet (legalább 2 m

3 sec). Az öntözőcsatorna Bánja alatt torkolik vissza a folyóba s mintegy 10—11 km hosszú. Az öntözőcsatorna felső szakasza nagy esésű, a víz benne gyorsan folyik. A csatorna e szakaszába egymásután sok, primitiv szerkezetű, lapátos vízkerék van beállítva, melyeket a víz sodra hajt s melyekre vízemelőkupák vannak erősítve. Kerteket, bennök nagyobbrészt hagymát, káposztát öntöznek velük. A vízikerekek átmérője 4—5 m, a vízemelés magassága mintegy 2 m. Berát felett a híres beráti nagy vízimalom csatornájából nagy területet öntöznek a völgyben. A Devoli balpartján, Petrohondi és Ljoparda közt egy mély patak' partjára kisebb méretű (ca. 1 m széles) öntözőárkot vezettek ki több kilométer hosszúságban. Molasi és Elbasan közt a Devoli elpusztult hídja alatt a balparton, mintegy 1—2 m

3/sec. emésztésű műcsatorna van, mely a híd felett ágazik ki a Devoliból. Jó darabon egész a hegylábához van szorítva. A Skumbi völgyében a balparton nagyobb, 2—3 m

3/sec. vizet vezető öntözőcsatorna van. Az elbasani híd alatt, a közelében némi karózással terelik belé a vizet. Mintegy 10 km hosszú, s a Murikjani táján ömlik a Skumbiba vissza. Állítólag a parasztok együtt készítették és évenkint 4—5000 métermázsa rizs terem itt. A Skumbi balpartján szintén nagy öntözőárok (ca. 6 km hosszú) s a partján sok rizsföld is van. Mellékvölgyekből veszi vizét. Durazzo és Tirana közt Proni Limusit és Marikej táján öntözések vannak rizsföldekkel. Laprakén, Essad pasa birtokán, a maloraépülettől lefelé, az út két oldalán öntözés van kisebb, de rendben tartott árkolásokkal. És bizonyára lesz még több olyan is, a melyről nem nyertünk tudomást. így Szegh Dezső arról értesít, hogy északon a Sala-törzsnél az albániai Alpokban látott öntözéseket. A módszer az, hogy a pataktól, lehetőleg már a forrástól, vezetik ki a főcsatornát. Belőle az egyes családok földjére (parczelláira) mellékcsatornák vezetnek. Az elágazásoknál ezek a meliékcsatornák kövekkel vagy deszkákkal vannak eltorlaszolva. Ha szükség van öntözésre, akkor az első parczella tulajdonosa megnyitja mellékcsatornája nyílását s 6 óra hosszat használhatja a vizet. Hat óra múlva köteles elzárni a nyílást, hogy a főcsatornán a következő parczellához folyhasson a víz. Ugyancsak az északi, alig ismert vad vidékek öntözését ismerteti Steinmetz mérnök is ismert útleírásában. Szerinte Keira körül számtalan öntöző árkocska van, melyekkel a kis terrászok és hegylejtők megöntözésére a vizet messziről kell odavezetni. Sehol sincs itt a völgy fenékeken hely szántóföldre vagy legelőre. Csak a lejtők kis terrásszain lehet valamelyes kukoriczát termeszteni. De annak