Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
4. füzet - III. Péch Béla: Albánia
61 Később az ottomán katonai bizottság azt javasolta, liogy a Drint Vaudeinstől balra a Gjadriba szorítsák. 1893-ban a konstantinápolyi «Société des Quais, Docks et Entrepôts» Pesnel mérnöke a Drint az 1882 — 85-iki munkák befejezésével régi medrébe visszavezetni, a Kirit pedig mai medrében meghagyva partvédőmüvekkel szabályozni javasolta ; mindennek költségét 3,300.000 frankban irányozta elő. Az 1896-iki fölötte nagy áradás és pusztítás következtében kiküldött Ravotti azt javasolta, hogy a Kirit Golemin és Dobracson át a régi deltától délre a tóba vezessék. A Drin számára egymástól 500-700 m távolban, árvíz fölé érő töltésezést javasolt Busattig. Sőt jobbparti töltést a barbalusi-kukli dombok közt is. Mindez oly méretűre készüljön, hogy az árvíz fele elvezethető legyen. Másik fele a síkság termékenyítésére lenne fordítandó. Ez alkalommal e munkákra 83.000 frankot megszavaztak. Felét ki is utalták, de katonai czélokra költötték el. Ez idő alatt azt is javasolták, hogy vagy a Bojána bizonyos szakaszát a tótól kezdve, hosszanti irányban ketté oszszák, külön a tó, külön a Drin és Kiri elvezetésére, vagy pedig a skutarii bazár-hídnál mozgógátakat készítsenek a Drin és Kiri árvizeinek visszatartására. Azt is javasolták, liogy a Drin tehermentesítése érdekében az Ochrida-tó vizét alagút segélyével a Demusova völgyön át a Skumbiba vezessék le. Sőt azt is javasolták némelyek, hogy a Skutari-tó vízszinének leszállítására legczélszerűbb lenne a felesleget a hegylánezon át fúrandó alagút segélyével közvetlenül ( a tengerbe levezetni. Mind e tervek részletes és szakszerű kritikája után A. Briot azt javasolta, hogy: A Drint szorítsák a keleti Zadrimába és a Gjadrival együtt az Arnj'étán, Ura Skinsen át töltések közt vezessék Alessionál a tengerbe. A töltéseken nyílások legyenek a síkság öntözésére. A régi Drin medrébe annyi vizet ereszszenek, a mennyit kiöntés nélkül elbír. A Baldrin-völgy északnyugati végét töltsék el, alját pedig a Drin áradásainak, felsankolás czéljából hagyják nyitva. Vaudeinstől felfelé mintegy 8 km-re völgyzárógát építhető, a melynek segélyével tározott vízzel alacsonyabb gerinczen a Pistala völg3 rén át az egész Bojána-völgy megöntözhető lenne. A Kirit a mezi-velenczei híd felett a Dristi szorulatból való kilépésnél kell földuzzasztani 15 m magas völgyzárógát segélyével, hogy így felemelve a hordalékkúpjának túlsó, északi oldalán létesítendő csatornán vezessék a tóba, a régi deltájától északra, nehogy hordalékával a tó lefolyását rontsa. Ezenfelül a szomszédos területek öntözéséről és a vízerő kihasználásáról is kellene gondoskodni. A tó 3 m-rel való sülyesztésével 12.C00 ha állandóan vízzel borított terület volna mentesíthető. Szerinte csak a Drin és Kiri szabályozása után lehet helyesen mérlegelni a Bojanán végzendő munkákat. Mindenesetre meg kellene rövidíteni a medrét, szabályozni a szorulatokat, sőt talán egész új csatornát nyitni a tengerig. Mindenesetre a rendezésük Albánia egyik legfontosabb nemzetgazdasági kérdése. Nemcsak a fent kimutatott 51.000 ha terület mentesítésének óriási értéke, nemcsak Skutari belterületének ármentesítése és a Zadrima öntözése ad neki igen nagy jelentőséget, hanem különösen a hajózás kérdése. Nyilvánvaló dolog,
