Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

4. füzet - III. Péch Béla: Albánia

59 jának alakulata olyan, hogy mi nehézségbe se kerülne a Goleni út hiújától a tóba irányítani. Irányváltozásairól s a Skutari tóra, valamint Bojánára való hatásáról fentebb bőven volt már szó. Mai medre a Mezi hídtól Bakcselikig, vagyis a Drinassával való egyesülésig mintegy 10 km hosszú s a mezi híd közvetetlen szomszédságát nem tekintve, mintegy 3'7°/o esésű. A mint a mezi hídi mély bevágásából kilép, 2 km-nél is szélesebb területet foglal el, fentebb 2—3 emberfej nagyságot is elérő rendkívül nagy hordaléktömegével, melylyel nem egész 9 km hosszaságon mintegy 1300 hektár területet terít be. Lejebb, a golemi hídnál is van vízkivétel. Kiágazásához kőhíd van építve elzárható vasajtóval. Innen öntöző árok vezet, a mely alább Skutari bensőségeit is átszeli és a vámház közelében torkollik be a Bojanába, illetve Skutari tóba. 1913 őszén a Kiri itt teljesen száraz és így az öntöző árok üres volt. A Kiri jobbpartján Skutari belsőségei mentén némi töltésező és védőmúvek vannak, melyek azonban e folyó vadságával és hordaléktömegével nincsenek arányban. A Drin (a régi Drinus) Albániának egyik legnagyobb folyója, vízgyűjtő területe 11.000 km

2, két főágból keletkezik. A fekete Drin az Ochrida-tónak lefolyása. A Fehér Drin, Prizrend, Djakova és Ipek vidékéről gyűjti vízét. E két ág Brutnál a remek építészetű Ura Vezirit (vezérek hídja) felett 5 km-re egyesülve, mint egyesült Drin folyik át mintegy 100 km hosszú szakadékon, melynek vadságáról nem győz ama kevés utazó írni, kik ez alig ismert vidékre jutottak. E folyó nagy esése jelentékeny s az Ochrida tó által szabályozott vízmennyisége miatt az ország egyik legjelentékenyebb erőforrása. A Drin Vaudeinsnél körülbelül 25 m tengerszinfeletti magasságban lép ki a hegyszorosból a Zadrima síkságra. 1858/59 telén — mások szerint már 1846-ban — jobbpartján kitörvén,- a Drinassát alkotta, a mely a Kirivel egyesülve Skutari alatt Backcseliknél ömlik be a Bojanába. Ez időtől fogva mindkét irányban van lefolyása. Kisvízkor egészen a Drinassába folyik. Körülbelül .1500 m

s sec. tömegű nagyvízekor mintegy 1000 m

3 sec. vizet és a hordalék túlnyomó részét a Drinassába, illetve Bojanába önti, míg 500 m

3 sec. a szétágazásnál valamivel magasabb Drinben folyik le. A régi Drin Vaudeinstől lefelé Alessióig ez idő szerint nagyobbrészt fákkal szegélyezett, csekély liomokhordalékú, lassúb folyású, szelid alföldi folyó jellegű. Kakaricson alúl a víznek igen lomba lefolyása van. Az alessoi hídnál szóles medrében kisvízkor a homokzátonyok közt csak egy két m? sec. víz folyik. A Drinassa a lakosok bemondása, de fentmaradt jelek szerint is a skutari síkságot azelőtt átszelő öntöző árokból keletkezett, melybe geológiai folyamat következtében, valamint az emberek hanyagsága miatt is a Drin beleszakadt s melyből jelenleg már 13 km hosszú, 1 km-nél szélesebb és 2700 hektárt elfoglaló meder fejlődött. Átlagos esése l'58%o- Sok ágra szakadva kanyarog, állandóan változtatva a medrét zátonyai közt. A rendkívüli nagy tömegű hordalék túlnyomó része homok. Oly finom szemcséjű, hogy kisvízkor, mikor a zátonyok szárazak, a szél nagy tömegekben felkavarja a homokot úgy, hogy messziről nézve hatalmas erdőégés füstjének látszik. A környék lakói «Londrák»-kal némi hajózást űznek rajta Vaudeins s Skutari közt.