Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
3. füzet - VI. Apró közlemények
274 csaknem összeesik a csapadék minimumával. A talajvízállásnak szeptemberben van a minimuma, a csapadék pedig tavaszszal a legcsekélyebb, akkor van a minimuma. A talajvíz márcziusban—áprilisban áll a legmagasabban, a csapadék maximuma júliusban van. Ennek az okát keresi M. Wolf\ mert teljesen a tapasztalatnak mond ellen, hogy a csapadék beszivárgásideje okozná ezt a nagy eltolódást, mert nagyobb csapadékmennyiség után a vízállás azonnal emelkedett. így pld. az ógyallai meteorológiai parkban felállított mércze is l l/ a—3 napon belül visszahat a nagyobb csapadékmennyiségre. Más hatás Wolf szerint nem lehet, mint az őszi és téli felhőbe burkoltsága a hegynek. Általában — szerinte — igen fontos, ha nem a legfontosabb nedvességadó tényező a Mittelgebirge őszi és téli gyakori és boszszantartó felhőbe burkoltsága. A ködkeletkezés november végén éri el maximumát, míg a hótakaró februárban a legvastagabb és mindakettő évi menete, évi görbéje jelentősen hasonlít a talajvíz görbéjéhez. E kérdést azonban véglegesen nem dönti el. Soyka és Keilhack az elpárolgás ós a páranyomás, de még inkább a telítettségi hiányra helyeznek fősúlyt és az összefüggés szépen mutatkozik; minél nagyobb a telítettségi hiány, annál alacsonyabb a talajvízállás és megfordítva. Tehát mindenesetre a felhő-, köd- és hótakaróval viszonyban van a talajvíz. Ezután a hőmérséki viszonyokat tünteti fel táblázatokban s eredményeit a következőkben foglalja össze: 1. A talaj vízállás követi az évek menetében nagyban és egészben a leesett esőmennyiséget. 2. Az évi menetben a talajvízállás nem követi a csapadékmennyiséget. A magas állás télre, vagy méginkább tavaszra esik, míg a csapadék júliusi maximumot mutat. 3. A talajvíz hőmérséklete az évek menetében követi a levegő hőmérsékletét. 4. Az évi lefutásban csaknem két hónapi késéssel követi a levegő hőmérsékletét. 5. Ennek a kilengése épúgy, mint a talajvíztűkör mozgásának sokkal kisebb, mint a csapadéké és a levegő hőmérsékleté. 6 A Königstuhl talaj vízrétege 3 méter közepes mélységgel átlagban 0'3 C°-kal magasabb hőmérsékletű, mint a levegő. Igen kívánatos volna, ha M. Wolf vizsgálatait mármost tovább folytatná abban az irányban, hogy a görbeeltolódást mi okozza, a mi az ő megfigyelő állomása helyzeténél fogva igen könnyen elvégezhető lenne, mert a talajvíz táplálását csak a légköri csapadék látja el, mintegy abszolút mértéket mutató állomás lévén.* Most nálunk a Földrajzi Társaság «Alföldi Bizottsága» a Duna-Tisza közén végez talajvíz-megfigyeléseket, mindenesetre alapul szolgálhatna a Königstuhl abszolút értékű megfigyelése, értve az abszolút alatt azt, hogy pusztán csak a légköri csapadékok hatásának kitett talaj vízrétegről van szó, tehát semmiféle folyónak, pataknak vize nem hat reá, de ekkora területen még az ingadozásra a talajvíz, * Válószinti, hogy azért legmagasabb a talajvíz márcziusban, mert a téli csapadék hó alakban tározódik a hegyen s a márcziusi csapadékkal együtt több vizet ad, mint valamennyi nyári hónap csapadéka. Továbbá télen és tavaszszal a levegő nedves, a párolgás csekély s így a felszínen lévő víz nagyobb része tározódhatik a talajban, mint nyáron, mikor a párolgás a meleg és a növényzet miatt nagy. Ugyanezek a körülmények okozzák, hogy a Körös és alsó Tiszán is tavaszszal és nem a csapadékosabb nyáron vannak a legnagyobb árvizek. A szerkesztő.
