Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
3. füzet - VI. Apró közlemények
272 nek; a tejczukor könnyen erjedő dextrózzá és galaktózzá alakul át úgy, hogy ilymódon elég táplálóanyagot juttatunk az élesztőnek, a mi lehetővé teszi, hogy közvetetlenül szesz- vagy sörélesztőt alkalmazzanak. A tej használatának többköltségét kiegyenlíti az a körülmény, hogy ilymódon a papir enyvezésére alkalmas kazeinpreparátumot, a lignokazeint nyerhetjük, a mely sárga, porszerű termék 65% kazeint tartalmaz. A tejjel elegyített szennylúgot azután szirupsűrűvé befőzve, 26—28° C.-on elerjesztik. így 100 1. szennylúgból 0'4—0'5 1. szeszt kaphatunk, a mely 4—5 nap múlva lepárolható. A leírt módon 1 t. czellulozéra számítva, 88 1. alkoholt termelhetünk. A visszamaradó moslékból czellulózeszurkot gyárthatuuk, a mely brikett-kötőanyagul vagy tüzelőszerűi egyaránt fölhasználható; 3500 kai. melegfejtőképességű. Egy t. czellulozéra 63-8 kg. czellulózeszurkot számíthatunk, a mely melegfejtőképességét tekintve, 37-2 kg. szénnel egyenlő értékű. A Strehlenert-féle eljárással tudvalevően a szennylúgban lévő és a szerves anyagok 75 — 80%-át tevő lignoszulfonsavasmész megbontásával ligninszerű és igen jó tüzelőanyagot adó terméket nyerünk. Az eljárás azonban olyan nagy nyomással dolgozik, hogy közönséges edényekben nem is vihető ki. Újabban állítólag eléggé ellentálló ötvezetet gyártanak erre a czélra. Müller M. dr. szerint az eljárás egy másik hibája, hogy legföljebb 1 m 3-es autoklávokban valósítható meg. Ehhez járul még az is, hogy Strehlenert az eljárása jövedelmezőségének kiszámításakor abból a föltevésből indult ki, hogy a czellulózegyártás során az 1 t. ezelluloze előállításához szükséges 10 m 3-nyi szulfitszennylúgot a gyártáskor teljesen visszanyerhetjük, holott a gyakorlatban tényleg csak 6 m s szennylúgot tudunk legföljebb visszakapni. Az eljárás melléktermékei tudvalevően gipsz és kénessav. Landmark azt ajánlja, hogy a Strehlenert-féle eljárást a szennylúgokból való alkoholtermeléssel egyesítve alkalmazzák, a mi sem a termékek mennyiségére, sem pedig minőségére nem volna káros. Ha a lignint utóbb száraz lepárlásnak vetjük alá, s nem tüzeljük el, akkor végelemzetben 2 t. fából 1 t. czellulóze mellett még 106 1. alkoholt s kb. ugyanennyi metilalkoholt, aczetont, eczetsavat, kénessavat és éghető gázokat termelhetünk. A lignin hamuja mészés kálisótartalmánál fogva jó trágyaanyag. A szennylúgból ilyenképpen előállítható termékek, elsősorban a szesz értékesíthetősége kétségtelen. A szesz nemcsak technikai czélokra használható, hanem akár narkózis-éter gyártására, mótorhajtószerül stb. is értékesíthető. Klason legújabb vizsgálatai szerint a szesz kifőzése után a szulfitszeszgyárból elfolyó szennylúg az élővizekre már egyáltalában nincsen káros hatással (Zeitschr. f. angew. Chemie, 1915. W., 39. 1.). Halmi Gyula. 3. A talajvízszin ingadozása a Königstuhlon. Max Wolf,'& königstuhli csillagvizsgáló igazgatója «Pegelstand und Temperaturen des Grundwassers auf dem Königstuhl» czím* alatt közli 1902—1910. évig a talajvizmércze és vele együtt fölállított hőmérő adatait s belőlük néhány következtetést von le. A megfigyelő állomás tulajdonképen a talajvízingadozás abszolút változásának megfigyelésére csaknem ideálisnak mondható, mert semmiféle álló- vagy folyóvíz nem zavarja. Az állomás tengerszinfeletti magassága 565 m. s Я Heidelbergen keresztül folyó Neckar vízszine felett 461 m. magasan van. A Königstuhlnak különálló csúcsát igen kevés * Veröffentlichungen der Grossherzoglichen Sternwarte zu Heidelberg (Königstuhl) (Bd. VI. Nro. 6., S. 69—78. Karlsruhe 1913.)
