Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

3. füzet - VI. Apró közlemények

269 0-7—1-0 kg. égetett meszet kevertek hozzá, majd 2—3 óráig pihentették, mire az iszap víztartalmának %-ad része felül összegyűlt, s az iszap térfogata ekkor az eredetinek már csak harmadrészét tette. Ezt az iszapot szűrőzsákokban további fele víztartalmától megfosztva, 20 atm.-ig menő nyomással ismét kb. egyharmadnyi térforgatra sajtolták össze. Az így sajtolt iszap jórészt szagtalan és a levegőn gyorsan szárad. Eredetileg 3484 m

3 szennyvízből 80'1 m

s iszap keletkezett, melynek térfogata a meszes űlepítés után 25-6 m

3-re, a szűrőzsákokban 13-3 m

3-re és a kisajtolás után 4 3 m

s-re csökkent. Átlagosan 1 m

3 szennyvízre 230 1. friss, illetőleg 1*2 1. sajtolt iszap esik. A friss iszap víztartalma 97 9% volt, az ülepített iszapé 92-2%, a szűrőzsákból származó iszapé 82-3%, a frissen sajtolt iszapé 48-4%, nyolcz napi állás után pedig e sajtolt iszap víztartalma a levegőn 20'5%-ra szállt le. A mi a kolaczitos tisztítás költségeit illeti, a kolaczit költsége 1 m

3 szennyvízre 3 fillérre, az iszap kezelés költsége pedig Г2 fillérre tehető. Az iszajp mint trágya elég jól értékesíthető, mert sajtolás után csak felerész vizet tartalmaz. A sajtolt iszap fűtőképessége kg.-onként 2400—2700 kalória között van, s q-ánként 20 m

3 gázt lehet belőle termelni, a melynek melegfejtőképessége 5600 kalória. Ha az iszapot tárgyául értékesítjük, 1 m

3 szennyvízre 0'12 fillér bevételre számíthatunk, ha pedig elgázosítjuk az iszapot, akkor 0"85 fillér bevételt érhetünk el. Az első esetben 1 m

3 szennyvíz kolaczitos tisztítása 4-l fillérbe, az utóbbi esetben pedig 3'35 fillérbe kerülne. Ezzel szemben a mechanikai tisztítás m

3-enként 0 72—0.78 fillérbe, a mechanikai tisztítással egyesített biológiai tisztítás pedig 3'12—3'20 fillérbe kerülne. Ezek az adatok nagy üzemben természetemég változhatnak. Kétségtelen, hogy aránylag elég jó tisztítóhatás mellett a legolcsóbb a mechanikai tisztítás, míg mind a biológiai, mind a kémiai tisztítás sokkal költségesebb. A kolaczitos eljárással való tisztítás esetén a költségeket csökkenthetjük, lia olyankor, mikor az élővizekben sok a víz, a tisztítást mellőzzük, vagy csak mechanikai tisztítást alkalmazunk. A kolaczitos tisztítás esetén persze a tisztított szennyvíz utólagos rothadásával kell számolnunk, míg a biológiai tisztításkor ez nem következik be. Bizonyos azonban, hogy ha a legjobb eredményeket a biológiai tisztítással érjük is el, megfelelő viszonyok között a kémiai tisztítóeljárást is jól alkalmazhatjuk. Halmi Gyula. 2. A szulfitczellulózegyári szennylúgok értékesítése* A szulfitczellulózegyári szennylúgok értékesítése rengeteg kísérlet, próbálkozás ellenére is még mindig megoldatlan kérdés, jóllehet hosszú idő óta nemcsak a czellulóze- és papíripari vegyészeket, hanem a legkülönfélébb iparágakban működő szakembereket is a legélénkebben foglalkoztatta. Nem tekintve a szennylúgoknak Svédországban alkohollá való földolgozását, a mely elég nagyarányú, a valóság az, hogy a probléma 1904. óta alig haladt valamit a megoldás felé. Akkoriban Gottstein L. dr. ismertette az addig elért eredményeket, melyek alapján megállapíthatjuk, hogy azóta alig jutottunk előre. Ennek főoka az, hogy a szulfitczellulózegyári szennylúgokban oldott szerves anyagok nemcsak hogy erősen hígítottak, hanem csaknem kivétel nélkül a bomlásnak már olyan messzemenő állapotában vannak, hogy valóban haszna* L. a Vízügyi Közlemények 1914. évi 6. füzetében Korbuly M. dr. dolgozatát ugyanő kérdésről.