Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

3. füzet - V. Farkas Lajos: A középtiszai nyílt árterek hatása az árvíz magasságára

260 Az alábbi táblázat a vásárosnamény-szegedi szakaszon lévő elsőrendű állami vízmérczéken leolvasott jellemző egybevágó vízállásokat mutatja. A vízmércze neve Megfelelő vízállások A vízmércze neve eddig ismert legmagasabb árvizek 1888- 1 1895ban 1 ben 1903-ban 1908-ban 1912-ben с as хз 1 со a: Vá3árosnamény 900 8-40 3-29 6-08 710 7-85 Tokaj 8-72 815 3-37 5-50 674 7'22 Tiszafüred 7-42 7-33 3-48 5-57 6-14 6-41 Szolnok 8-18 8-27 3-43 552 6-34 7-22 Csongrád ... 8-34 8 67 3'67 5-47 664 7-44 Szeged 8'47 8"84 425 595 7-53 7-61 Előre kell bocsátani, hogy a vásárosnaményi méreze adatai tisztán csak a hosszanti metszet kiegészítésére szolgálnak, s a közepes magasságú vizek lefolyásának elbírálásakor a csongrádi és szegedi mérczét sem vehetjük figyelembe, mert e két vízmércze már a Körösök, illetve a Körösök és a Maros hatása alatt áll. A kimutatásban közölt adatokból s az 1. rajzon össszeállított hosszantimetszetből kitűnik, hogy mind a -(- 3, mind a -(- 5 méter körüli vizek a tokaji, tiszafüredi és szolnoki mérczéken közel egyenlő magasságban folynak le. A -)- 6 méternél magasabb vizek összhangja már megbomlik. A tokaji és szolnoki méreze vízállásai még mindig közel állanak egymáshoz ; Tiszafüreden azonban a tetőzés következetesen alacsonyabb. Élénken szemlélteti ezt az eltérést a 2. rajz, melyen ugyanazok a vízállások, mint az 1. rajzon, a 0 vízre, mint metszési tengelyre vannak felrakva. Mi okozza ez eltérést? Nem más, mint a méreze felett és alatt elterülő nagykiterjedésű nyilt ártér. A 2. rajzon alant a hullámtereknek az egyes mérczék környékén mért átlagos szélességei is kitlintetvék. A szolnoki mérczére vonatkozóan meg kell azonban jegj^eznem, hogy az alcsi—tenyő—kengyeli ármentesítő társulat a 95-ös árvíz idején még nem alakult meg és így a folyó balpartján a társulat árterébe tartozó 7500 kat. hold abban az időben még szintén nyilt ártér volt. A míg a töltések közé fogott mérczéknél az árvíz a kiöntés után rövidesen megtölti a csekély kiterjedésű hullámtereket s a töltésekbe ütközve szét nem terülhetvén, magassága növekszik, azaz gyorsabban és magasabbra árad, addig Tiszafürednél a kiöntő víznek 8 kilométeres hullámtere van, melyen szabadon elterülhet, minek következtében magassága nem nő rohamosan s nem oly magasra árad, mint az eltöltésezett szakaszokon. Hogy az előadottakat példával megvilágítsam, vizsgáljuk meg a Középtiszán eddig legmagasabb 1895. évi árvíz lefolyását. Bemutatom ez árvíznek az egyes mérczéken észlelt magasságairól szerkesztett grafikonokat (3. rajz). Látjuk a tiszafüredi grafikonban, hogy a görbe felszálló ága, tehát az áradás