Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - I. Korbély József: Az árvizekről

26 félig vízálló talajokon pedig a lefolyás, százaléka egyórás esőkor 60%) százórás esőkor 24%. A hegyvidéken négyszögkilométer kiterjedésű területről másodperczenkint lefolyó legnagyobb vízmennyisége 150 litertől 850 literig; a dombvidéken pedig 80 litertől 500 literig váltakozik. Oillyén számításai szerint a Szernye-mocsár vidékén 1903—1910. években a Gáti főcsatorna maximális vízhozománya négyszögkilométerenkint és másodperczenkint 7Г5 liter, a Mércze-pataké 122 liter, a Fornos-csatornáé 163 liter, a Rika-pataké 181 liter, a Gladna-pataké 1905. ápr. 13-án 587 liter. Valószínű azonban, hogy az 1913-ik évi nagyobb csapadékok nyomán a megnevezett vízfolyások vízhozománya jelentékenyen nagyobb volt. Altalánosságban 5—8 év adataiból a maximum a legritkább esetben állapítható meg. A hegyvidékről lefolyó víz mennyisége. Az eső tartóssága órákban 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 12 16 20 24 36 48 60 72 96 120 "cä* ев befolyási százalék Y 85 70 64 60 57 55 54 53 52 51 49 47 46 45 43 42 41-5 41 40 39-5 •О Km

a-ről másodperczenkint mM)en 8-50 4*38 3-08 2-38 1-97 1-68 1-48 1*82 1-18 109 0-93 0-74 0-62 0-52 0-41 0-34 0-30 0-27 0-23 0-20 "S* -S befolyási százalék Y 65 53 48 45 43 41 40 39 38 37 36 35 34 33 32 31 30-5 30 29 28-5 Km'i-riM másodperczenkint m

3-ben 6-50 S 31 2-31 1-78 1-48 1-25 1-10 0-98 0-87 0-79 0-68 0-55 0-46 0-38 0-30 0-25 0-22 0-20 0-17 015 A dombvidékről lefolyó víz mennyisége. Az esó tartóssága órákban 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 12 16 20 24 36 48 60 72 96 120 ó? 3 befolyási százalék Y 75 63 58 55 53 51 50 49 48 47 46 45 44 43 42 41 405 40 39 38-5 "(3 Km^-ról másodperczenkint m

3-ben 5-00 2'65 1-83 1-41 118 102 0-90 0-80 0-71 0-65 0-57 0-47 0-39 0-33 0-26 0-22 0-19 0-17 015 0-13 'Sa* -3 befolyási százalék J 60 48 43 40 38 36 85 34 33 32 31 30 29 28 27 26 255 25 24 23-5 оЗ M tS Km

3-röl másodperczenkint mMhsn 4-00 2-00 1-35 1-02 0-85 0-72 0-63 0-55 0-49 0-45 0-39 0-31 0-26 0-21 0-17 014 0-12 O'll 0-09 0-08 A táblázat használata előtt meg kell állapítanunk, hogy mely területeket kell a begyvidékhez számítanunk és melyeket a dombvidékhez. Hegyvidéknek veszszük az Adria felett 400 m.-nél magasabban fekvő részt, dombvidéknek a 150—400 m. között fekvő területet. A hegyvidéken az esés általában már nagyobb, mint kilométerenkint 5Ю m., a dombvidéken az esés kilométerenkint az 1-0 m-.t már általában meghaladja. A fentebbi táblázatban nem találunk adatokat az olyan hegyvidéki és dombvidéki területekre, a melyeknek talaja a vizet átereszti. Az ilyen talaj a rövid ideig tartó kisebb esőket teljesen elnyeli, a hosszabb ideig tartó esőzésekor az ilyen is vízzel