Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

3. füzet - III. Bartus Adolf: Betonkísérletek és Feret törvénye

249 5.SZ. CEMENT így látjuk a 7. rajzból a ß

3 képlet pontosságát illetően, hogy 100 esetre vonatkoztatva a 0—1% közt eső hibák 13 esetben az 1 — 2% « « « — 3 « a 2—3% « « « - 13 « a 3—4% « « « 6 « a 4—5% « « « 23 « fordultak elő, vagyis a hiba 100 eset közül 58 esetben + 5%-on alul maradt. Valamennyi hiba átlaga + 6"0%, a legnagyobb hiba pedig, mely 100 esetre vonatkoztatva 8-szor fordult elő, —20 7%. A ß

4 képletének pontosságára a 8. rajz alapján megállapítottuk, hogy a hiba 100 esetre vonatkoztatva 46 esetben volt kisebb + 5'0%-nál, az átlagos hiba + 6-7%, a legnagyobb hiba pedig, mely 100 esetre vonatkoztatva 4-szer fordult elő + 22-0%. Végül a ß

6 képlet pontosságára megállapítottuk a 9. rajzból, hogy a hiba 9. rajz.100 eset közül 54 esetben kisebb volt mint + 7'0%, az átlagos hiba + 6'7%) a legnagyobb hiba, mely 100 esetben 4-szer fordult elő, —20'0%. 4. F er et képletének alkalmazása. Igazoltuk, hogy ugyanabból a czementből, különféle kavicscsal, különböző keverő arányban készült és teljesen azonos körülmények közt keményedett betonkoczkák nyomó szilárdsága Feret szerint közelítően ß = А. и 11. Az első tényező A az illető czementet jellemző és szilárdsági próbákból meghatározandó állandó számérték, mely magában egyesíti a czement természetének, a próbakoczka nagyságának, a keményedés módjának és időtartamának a szilárdságra gyakorolt, de egyenkint alig meghatározható hatását. A második tényező melyben с és к a beton térfogategységében foglalt czement, ill. kavicsnak hézag nélküli térfogatát jelenti és amelyek következőképen számíthatók.