Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

3. füzet - III. Bartus Adolf: Betonkísérletek és Feret törvénye

240 A tanulmányban a párolgásból és szivárgásból, a zsilipkapúk hézagain való átcsurgásból, a hajók átzsilipeléséből, valamint a duzzasztógáton át történt átfolyásból eredő veszteségek átlagosan 1 -5 m

3-re vannak beesülve másodperczenkint. A IV. és VI. sz. duzzasztógátaknál értékesíthető vízlépcsők, csekély vízszinkíilönbségeik miatt nem jönnek számításba. Valamennyi telep évi közepes teljesítőképességét a következő táblázat adja meg : A felhasznált legnagyobb vízmennyiség Közepes évi teljesítő képesség a turbinák tengelyén mért millió lóeröórákban A felhasznált legnagyobb vízmennyiség I. 11. III. V. VII. VIII. Qssítsen Az I. és II. telepen 50 m

3, a többin 25 m

3 5-00 6-33 2-80 3'20 3-20 2'66 23-19 « I. « II. « 40 m

s, « « 20 m

s 4-30 5-48 2-40 2'90 2-87 2'38 20-33 « I. « II. « 30 ш

3, « « 15 m

3 # 3-70 4-74 2-00 2-60 2-46 1-97 17-47 A tanulmány szerint továbbá a Miskolezon évenkint átlagosan ipari és egyéb czélokra szétosztható áram elméleti energiamennyisége 13,250.000 Kw.-óra és egységára elég jutányosán, átlag 2 7—4-3 fillér volna. A vízierők értékére természetesen erős hatással van a csatornázás, a folyó változó vízjárása és az, hogy árvízkor és jégjáráskor a telepek teljesen felmondják a szolgálatot. Hozzájárul még, hogy mivel az energiát távoli helyeken termelik, értékesítése egyelőre nincsen biztosítva és nagy távolságra való vezetése költséges. Betonkisérletek és Feret törvénye. (9. rajzzal.) Irta: Bartus Adolf. 1. A betonkisérletek. Az 1914. évben a csepelszigeti czementkisérleti állomásnak többek közt az a feladat jutott, hogy változó homoktartalmú folyamkavicsnak és többféle czementnek különböző keverékéből készült betonok nyomószilárdságát meghatározza. Mellőzve ezúttal a traszszal kevert czementekre vonatkozó kísérleteket, e czélra 8 különböző portlandczementtel összesen 101 betonkeverékhői 404 drb 20 cm.-es koczka készült, mely 2 napig levegőn, további 26 napig vízben keményedett és azután az Amsler-íé\Q nagy sajtón vettük nyomópróba alá. Ezeknek a kisérleteknek eredményeit az 1. és 2. rajz láttatja, melynek vízszintes tengelyére 4—4 próbakoczka betonjának 1 m

s-ében foglalt czement súlya, függőleges tengelyére pedig a megfelelő próbakoczkák nyomószilárdságának középértéke van felrakva. Az egyenlő homoktartalmú kavicsoknak megfelelő pontok tört vonalakkal vannak összekötve, melyek a kavics 1 térfogatához kevert homok térfogatát kifejező számokkal (0-4, 0-7, 1-0, 15, 2 0) jelölvék. 2. A kísérletekből folyó törvény. Ezzel közvetetlen feladatunk meg volt oldva. Ha azonban nem akarjuk, hogy a talált eredmények holt adatok maradjanak, akkor arra kell törekednünk, hogy a kísérletek eredményét oly törvénybe foglaljuk össze, melylyel bármely kavics- és keverőarány esetében a beton szilárdságát előre kiszámíthassuk. Erre az l. és 2. rajz szabálytalan, tört vonalai nem alkalmasak, mert belőlük ellenkezően épen azt kellene következtetnünk, hogy valamely betonkeverék szilárdságának meghatározása egyedül csak nyomópróbával lehetsé-