Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

3. füzet - II. Dieter János: A Sajó folyó csatornázása a Tiszától Miskolczig

226 •85Ю -}- 54 = 904 m. A csege kövezett részének hossza ezzel szemben csak 82-3 m. A zsilipfők hossza 15-0—15'0 m. A zsilipfők főalkotórószei, ú. m. az alaptest, az oldalfalak és a hozzájuk csatlakozó szárnyfalak betonból készülnek, még pedig a fagy ós egyéb külső hatások ellen vagy jobb minőségű betonburkolattal, vagy kőrétegburkolattal. A szerkezeti kövek és a falsarkok faragott kövekből épülnének.* A csege megtöltésére és kiürítésére minden zsilipfalban egy-egy tiltóval elzárható körülfutó csatorna szolgál, de a kapukat is tiltókkal szerelik fel. E csatornákból aknák vezetnek fel egészen a fal tetejéig, melyek a csatornatiltók befogadására szolgálnak. A körülfutó csatornák és a kapútiltók méreteit úgy állapították meg, hogy a töltés ideje 7—10 perez legyen. Egy átzsilipelés átlag 30 perez alatt történik. A csege elzárására átlós szerkezetű támasztókapúk készülnek hengerelt és szögecselt tartókból, vaslemezburkol attal. A kapútiltók, a körülfutó csatornák tiltói és a kapúk kézi készülékkel mozgathatók. A körülfutó csatornák víztelenítésére a csatornavezeték be- és kiömlő nyílásain elhelyezhető tölgyfapallókból vaspántokkal összefoglalt, kézzel mozgatható tiltótáblák szolgálnak, melyek az e czélra kialakított falrovátékokba illeszthetők. A kapúk, illetve a zsilipfők szárazzá tevésére elzáró tűk szolgálnak, melyek feszítőműves berendezésre támaszkodnak. Mindakét víztelenítésre szolgáló szerkezetből 3—3 hajózózsilipnél egy-egy készlet lesz. A kövezett hajókamara vontatóúti oldalára vasbeton állványokon nyugvó, vasszerkezetű kezelőhíddal kombinált vezetőművet és gyalogjárót terveztünk oly czélból, hogy a hajóknak a kamara oldalaihoz való ütődését, mit a töltéskor előálló vízmozgás vagy a szél okozhat, megakadályozhassuk. Mind a felső, mind az alsó zsilipfő 10 m. széles nyilása fokozatosan átmegy a csatorna megszabott szelvényébe. A zsilipfőkhöz csatlakozó kőburkolatok a felső fő mindkét szárnyfalával tompán ütköznek, — míg a zsiliputócsatorna rézsűje és az alsó fő szárnyfala közt a csatlakozást egy-egy betonból álló torzfelszin közvetíti. A csegék általában rövid, 500—1000 m. hosszú, és csak két esetben hoszszabb, 4 — 5 km. hosszú oldalcsatornában lesznek. (i) Duzzasziógátak. A vízlépcsőket előállító duzzasztógátak (1. a 4. és 5. sz. rajzot) a Sajó folyó vízjárása miatt kisméretű fixgátakkal kombinálva, lefektethető mozgógátak lesznek, duzzasztó tűkkel és egymástól távol álló bakokkal, — mert ez a legolcsóbb mozgó gátrendszer. Egy helyen, a 8. sz. vízlépcsőnél a nagyobb duzzasztó mélység következtében Богйе-rendszerű táblás elzárást terveztünk. A duzzasztógátaknál előálló vízlépcsők a Sajó folyó átnézeti hosszanti szelvényéből (l. a 2. sz. rajzot) láthatóan, állóvízi duzzasztást véve alapul, 1-50 és 3-50 m. között változnak. Minthogy a Sajó árvizének sem a magassága, sem az esése, sem pedig a tömege pontosan nem ismeretes, a méretek számításakor az anyameder kereszt-