Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

3. füzet - I. Oltay Károly: Új szerkezetű optikai távolságmérő szabatosabb mérések végzésére

210 Ezután a két pont távolságát 10-szeres ismétléssel megmértem mind a prizmás távolságmérővel, mind a fenti három tahiméterrel. A mérés eredményeit ismét nem sorolom fel, csak a számított százalékos középhibákat közlöm. Ezek a következők : V- 7o (közép teljes hiba 100 m.-re) Magassági szög Prizmás távolságmérő ± o-oí 12° 54' Ertel « ± 0-29 12° 30' Heyde « ± 0-17 12° 30' Zeiss « ± O'll 12° 35' Tehát még ilyen meredek irányzáskor is a prizmás távolságmérő teljesen megőrizte a vízszintes irányzások pontosságát. Azonban hangsúlyoznom kell, hogy ferde irányzások esetében a lécz függőlegessé tételét igen gondosan kell elvégezni mert ebből a távolságmérő pontosságát jóval felülmúló hibák keletkezhetnek. A fenti kísérletek alkalmával a lécz függőlegessé tétele függővel történt. 15. A prizmás távolságmérő. A prizmás távolságmérő kedvező tulajdonságai a következőkben foglalhatók össze : 1. Pontossága sokkal nagyobb, mint az irányszálas távolságmérőké, mert lehetővé teszi az 50 és esetleg kisebb állandónak az alkalmazását, de úgy, hogy a kis állandóból származó pontosságot semmi más körülmény nem csökkentheti. 2. Csak egy — középpontosan elhelyezett — vízszintes szál van benne, tehát a leolvasás mindig a tárgylencse legjobban, legélesebben dolgozó részével történik, nem úgy, mint a szélsőszálakkal dolgozó irányszálas távolságmérőkben, a melyeknél épen a legfontosabb leolvasások nem teljesen középponti sugarakkal történnek, már pedig a tárgylencse gömbi eltérése teljesen csakis középponti sugarakra nézve van eltüntetve. 3. A középponti szál miatt a parallaxis bármilyen ferde irányzáskor is teljesen eltüntethető, a mi szintén nagyban hozzájárul a pontosság fokozásához. 4. A látómezőben mindig csak egy szálat látunk és nem hármat, mint az irányszálas távolságmérőkben, tehát elesnek olyan durva hibák, a melyek a szálak felcseréléséből, helytelen szál-leolvasásából stb. származnak. 5. A véglegesen elhelyezett prizma esetén sem az összeadó, sem a szorzó állandó értékét nem változtathatja meg. 6. A vele való munka igen gyors és a szemet kevésbbé erőlteti, mint a három szálas távmérők. 7. A prizma bármely meglévő műszerrel felszerelhető, s így a prizmás távolságmérő könnyen előállítható. Végül megjegyezni kivánom még azt is, hogy a prizmás távolságmérő alapképletei ugyanazok, mint az eddig alkalmazásban levő irányszálas távolságmérőké úgy, hogy a reájuk készített é3 már rendelkezésre ' álló segédeszközök (számítóléczek, grafikonok, nomogrammok, számtáblázatok stb.) a prizmás távolságmérő esetében is minden változtatás nélkül használhatók.