Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

3. füzet - I. Oltay Károly: Új szerkezetű optikai távolságmérő szabatosabb mérések végzésére

208 nem közlöm részletesen a méréseredményeket, hanem csak azokat a közép teljes hibákat, a melyeket az egyes műszerekkel az egyes távolságokra kaptam. Távolság £j- (közép teljes hiba) Távolság Ertel Heyde Zeiss m. m. m. 20 — — ± 0-04 25-5 ± 0-04 — — 40 — — ± 0-04 45-5 ± 0-05 ± 0-03 — 60 . — — ± 0-04 65-5 ± 0-07 ± 0-10 — 80 — — — 85-5 — — — 100 — — ±. 0-13 105-5 ± 0-16 ± 0-08 — 120 — — ± 0-12 125-5 ± 0-39 ± 0-25 — 140 — — ± 0-19 145-5 — ± 0-40 — 160 — — ± 0-24 A nagyítás növekedésének fokozatos hatása igen jól látható. Még az Ertel-féle 105 m.-en túl már igen nagy középhibát ád, addig a Heyde-Víé\ ez a határ 126 m., a Zeiss-nél pedig 140 m. A vastag vonalig terjedő értékekre szorítkozva kiszámíthatjuk minden műszerre a már ismertetett módon a százalékos, vagyis a 100 m.-re átszámított közép teljes hibát. Az Ertel-féle műszer esetén 26 és 106 m. közötti távolságokra vonatkozó észlelések alapján egyetlenegy .távolságmeghatározás közép teljes hibája: (a = + 0-132 •/«• A Heyde-féle műszer esetén 46 m. és 126 m. közötti távolságokra vonatkozóan végzett mérések alapján egy távolságmeghatározás középhibája : y. = ± 0-124 »/оA Zeiss-féle műszer esetén 40 m. és 140 m. közötti távolságokra vonatkozóan végzett mérések alapján egy távolságmeghatározás középhibája : |A = + 0107 »/o. Az eredmények felsorolásában igen fontos mindig az a távolsághatár, a meddig végzett mérésekből vezettük le a középhibát, mert eddig a távolságig lehet a fent kifejezett pontossággal dolgozni. A kísérletbe vont irányszálas távolságmérőknek, továbbá a prizmás távolságmérőnek pontosság-különbségét jól láthatjuk, ha felrajzoljuk a fenti középhibák felhasználásával a távolság és az egyszeri meghatározás középhibája közti összefüggést. A prizmás távolságmérő esetén grafikus kiegyenlítést végezve egyenes