Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - I. Korbély József: Az árvizekről

20 Ily folyókon az áradások keletkezését egyetlen lecsapódásból még megközelítően sem lehetne vázolni. Schreiber szerint az Elbán Schandaunál már olyan víz folyik le, a mely két hónapi csapadék összekeverődéséből származik. Az ő maghatározása szerint: a májusban lefolyó víz 17°/„ májusi, 13% áprilisi csapadéktól keletkezett, a júniusban « « 11% júniusi, 8% májusi « « a júliusban « « 5% júliusi, 8% júniusi « « A májusi csapadékból 17% + 8% = 25% jut a folyó medrébe, a júliusi csapadékból már csak 10%. Ezek a számok természetesen csakis hosszabb időre vonatkoztatott átlagértékek, a mikor is a szélsőségek kiegyenlítődnek. Kisebb kiterjedésű és nagyobb esésű hegyvidéken a felszínen lefolyó víz mennyisége, főleg a maximum ''kialakulása, a csapadéknak időbeli eloszlásától is függ. A tapasztalat szerint ugyanis a felhőszakadásszerű záporok egyszerre nagy területet nem árasztanak el vizökkel, hanem ma ezt a területet, holnap amazt a területet öntözik meg. Ha a vízgyűjtőterület alsó, pontjától a legfelső rész a víz folyását tekintve, háromnapi járó földre esik, akkor nem közömbös, hogy a záporesők mily sorrendben keresik fel az alsó, középső és felső részt. Ha az esőzés alulról felfelé halad, a lehulló csapadékvizek minden torlódás nélkül szabatos rendben vonulnak le. Az alsó gyülekező ponton egy napon egy nap alatt lehullott csapadék fog levonulni. Az áradás a vízgyűjtőterület egy részére lehulló csapadékból keletkezik. Ha az esőzés felülről lefelé halad, akkor megtörténhetik, hogy a középső és felső részről egy nap, illetőleg két nappal előbb elindult vizek, a harmadik napon az alsó részen az itt lehulló csapadékokkal összetorlódnak. A vízgyűjtőterületek felső részen hirtelen felszökő árhullámok rendszerint ilyen torlódásokból keletkeznek. Az ilyen összetorlódásból keletkező áradások nagysága rendszerint a vízgyűjtő terület minden egyes részét huzamos ideig egyenletesen elárasztó esőzésekből keletkező áradások mértékét is meghaladja. A hirtelen felszökő árhullámok azonban a folyó felső völgyét egész szélességben elöntik, a természetes víztározó medenczéket, mocsarakat, tavakat megtöltik és bizonyos fokú kiegyenlítődés után jutnak a folyó alsó szakaszára. Az árhullámok az egyes vízfolyások vízhozományainak összegeződése következtében rendszerint már a folyó felső szakaszán, a töltésezett szakaszon felül, kialakulnak. A hegy és dombvidékről előtörő árhullámok tetőpontja, amint előre halad, a sík vidéken is megjelöli az áradás megszűntét és az apadás kezdetét. , A különböző vízgyűjtőterületeken beható vizsgálatok alapján az árhullámok kialakulásának, ha nem is a helyét, de a vidékét ki lehet jelölni. A kijelölt határok között a mint Breuillé megjegyzi, a tetőpont létesülése az egyes esőzések szerint fölebb vagy lejebb tolódhatik. A kialakulás helye az esőzések nagysága, térbeli és időbeli eloszlása szerint változó. Altalánosságban minden áradást önállónak kell tekintenünk, mert az előidéző okok ugyanolyan mértékben és sorrendben a legritkább esetben ismétlődnek. A lehulló csapadék mennyisége. A lehulló csapadék legnagyobb mennyiségét előre nem határozhatjuk meg. Nem tudjuk előre megmondani, hogy egy bizonyos helyen egy óra, egy nap, vagy egy hónap alatt mennyi fog esni. A múltra vonat-