Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - I. Korbély József: Az árvizekről

A jelen eset az előbb tárgyalt 3-ik esettől már lényegesen különbözik. Az előbb tárgyalt esetben a maximum az esőzés megszűntekor t idő múlva alakult ki és a tetőzés {n—t) ideig tartott. Jelen esetben t idő eltelte után az 1., 2., 3. stb. mezőkről többé víz nem érkezik, de helyettük rendre a (í -(— 1), (t -f- 2), (t -)- 3) stb. nagyobb mezőkről . jön meg a víz. Ha a vízgyűjtőterület távol fekvő magasabb részeire eső mezők az alsóknál jóval nagyobbak, úgy a maximura általában n idő múlva következik be. A 8. rajzon t — 12, n— 18. A tetőzés az esőzés kezdetétől számított 18 óra elteltével következik be. Az ilyen legyezőalakú vagy katlanszerű vízgyűjtő területekről összefutó vizek hirtelen megáradnak és veszélyes magasságra emelkednek; a relatív maximum, ha t az ?i-hez képest elég nagy, igen kevéssel marad a teljes maximum alatt. A relativ maximum kialakulására már igen nagy hatása van a vízgyűjtőterület alakjának ós az egyes területrészek különböző lejtősségének. A 9. terület nagysága egyenlő az 5. terület nagyságával, a terület esése alulról felfelé szintén fokozatosan nő, a vízgyűjtő terület legszélső pontjáról a vizek az alsó pontba szintén egyenlő idő alatt (jelen esetben 18 óra) érkeznek meg, az utóbbi vízgyűjtő terület azonban alul széles, felül keskeny, épen fordítottja az előbbinek. A 9. rajzból látható, hogy a vízgyűjtőterület egyes mezői 1—10-ig fokozatosan növekednek, 10—18-ig fekozatosan kisebbednek. Az áradás és apadás görbéje egészen más lesz mint az előbbi esetben. Az áradás itt is lassan indul, később erőteljesen növekedik; azonban a tetőzéshez közeledve az áradás intenzitásából veszít, az áradás görbéje ez esetben a tetőzéshez közeledve a dombomból átmegy a homorúba. Az áradás és az apadás görbéje csaknem egészen részarányos. Különösen érdekes a relativ maximum kialakulása. Ha t = 12 óra n = 18 óra, akkor a mint a 10. rajzból látható, a maximum a 15. óra elteltével jelentkezik. Egymás mellett fekvő 12 mező területének összegezéséből akkor kapjuk a legnagyobb területet, ha 4—15 mezőket adjuk össze. Az esőzés megszűnte után három óra elteltével az alsó három relatíve kicsiny mezőről a vizek már lefolytak,, a felső háromról pedig a vizek még nem érkeztek meg, a tetőzés kialakulásában tehát a 6 legkisebb mező nem vesz részt. A relativ maximum ilyen alakú vízgyűjtőterület esetén kisebb, mint az előbb tárgyalt esetben. A szabálytalan alakú vízgyűjtőterület esetén a relativ maximum általában t idő eltelte után és n idő eltelteelőtt jelentkezik. Szabálytalan alakú vízgyűjtőterületből bizonyos esőzés tartamáto. rajz.