Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - I. Korbély József: Az árvizekről

13 ugyanolyan kiterjedésű (< + 1), (( -f- 2), (í + 3) mezőkről érkeznek a vizek. A relativ maximum tehát (n — t) ideig tart. Az áradás kezdete és vége között eltelt idő jelen esetben is egyenlő (t + n)-nel. Mennél rövidebb ideig tart az eső, annál kisebb a relativ maximum ; mennél hosszabb a vízgyűjtőterület, vagyis mennél nagyobb n a t-hez képest, annál elnyújtottabb az áradás. (4. rajz.) A vízgyűjtőterület alakja azonban igen ritka esetben szabályos, esése igen В 4. rajz. 5. rajz. ritka esetben egyenletes. Azok a mezők, a melyekben a víz ugyanazon idő alatt folyik keresztül, általában nem egyenlők, hanem a vízgyűjtőterület alakjá és esése szerint változók. Ha a vízgyűjtőterület felső része szélesebb és esése a torkolattól kezdve növekedik, az esetben a felső mezők jóval nagyobbak, mint az alsó mezők. (5. rajz.) Ez esetben az áradás és az apadás egyenes vonallal nem ábrázolható. Az áradás lassan indul, később rohamosan növekszik, mert először csak a közel fekvő, aránylag kicsiny területrészekről verődnek össze a vízcseppek, később jön a messzebb fekvő nagyobb mezőkre lehullott csapadék. A mint a 6. rajzból látható, az áradás vonala ez esetben domború, az apadás vonala pedig homorú. Itt is három esetet különböztetünk meg a szerint, a mint t > M-nél. 6. rajz.