Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

6. füzet - VI. Apró közlemények

.252 A Mkatta pusztaság a Rubeho és Uluguru hegyek között terül el. Talaja általában kötött és mintegy 50.000 ha terjedelemben a pamuttermesztésre kiválóan alkalmas összetételű. A pusztaságot a Mkatta és Vami folyók, valamint mellékágaik keresztezik. Nagyságukra a következő adatok tájékoztatnak : Medrük fák, növények, sőt részben a benszülöttek duzzasztásai következtében is az áradások levezetésére teljesen alkalmatlanok. Mégis e nagy térséget főként nem a folyók, hanem a reá esett csapadék önti el, melynek nincs lefolyása. A 2—3 m. magasságú pusztai fű úgy hat, mint valami tűsgát, visszatartja a csapadékvizet, a melynek ott helyben kell elpárolognia. E pusztaságon Stanley is csak a legnagyobb nehézségek között tudott átvergődni esős időben. Pedig az esésviszonyok kedvezőek. Kilóssá (490 m.) és a vasút mkattai hídja (400 m.) közt 90 m. az esés. A völgyek hosszában az esés 2%o körül van. Ilyen körülmények közt e pusztaság az esős évszakban járhatatlan mocsár, a szárazban pedig kietlen pusztaság. A Kilóssá körüli rész, továbbá a Mkatta és Monkondokva villája állandó mocsár. Az állapotokról jellegzetes képet nyújt az az adat, hogy kisvíz idején a Monkondokva mocsárba állandóan 3-6 m

3/sec. folyt be, de összes lefolyásain csak 03 m

3/sec. folyt le. 3'3 m

3/sec. tehát elveszett a mocsárban. Maguk a folyók is nagy mennyiségű vizet vesztenek folyásukban. így a Ngomberenga a vasút alatt 16 km. hosszúságú szakaszon teljesen elveszti 136 l/sec. vízmennyiségétA Mkatta pedig a Pseumonkondokva torkolata alatt 32 km hosszaságon 414 l/sec. vizéből 146 l/sec. vizet veszít el. A fent kimutatott nagy térségek mai viszonyaik közt, bár talajuk alkalmas a művelésre, még sem használhatók ki. Kihasználhatásuk, különösen pedig az igen nagyjelentőségű pamuttermesztés érdekében neves vízimérnökök — kikkel a helyzetet megvizsgáltatták — a következő munkákat javasolták : A vízfolyások akadályai eltávolítandók, hogy az árvizek könnyebben folyjanak le; a vízfolyások mentén keletkezett mocsarak lecsapolandók, nemcsak értékes területük kihasználhatása, hanem közegészségi és közlekedő okokból is; a pamuttermesztésre felhasználandó területek öntönzendők. Különös fontosságú a Kilóssá körüli mocsár lecsapolása. Kilóssá bensőségei csak 0-5—2-0 méterrel magasabbak a mocsár vízszinénél. A talajvíz sok helyen csak 0 3 méterre van a talaj szine alatt. Ilyen körülmények közt járványos betegségek, különösen tifusz napirenden vannak és rengeteg nagy a moszkitó okozta baj. Ezen segítendő a Monkondokva számára új, 10-4 km. hosszú és 80 m

3/sec emésztésű^ csatornát terveztek, melylyel 1350 lia. terület volna lecsapolható. Partjaiba kieresztő zsilipeket terveztek az öntözések számára. A pamuttermesztéshez szükséges öntözéshez a Monkondokva vizét már nem a Monkondokva kisvize 275, a Vami « 177, a Kissagata « 0-46, a Tame « POO, nagyvize « « « 56-0 13-9 « 417 « 27-6 m

3/sec.