Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

6. füzet - VI. Apró közlemények

.246 bizonyos körültekintéssel kell megállapítanunk. A czementhabarcscsal burkolt csatorna esetén nem szabad az első kategóriát használnunk, hanem, a másodikat, vagyis Y = 0'16 értékkel kell számítanunk, mert a czementfal nem elég sima, iszap rakódik reá, a vízfolyás kiérdesíti s ha eleinte talán az 1 kategória illett reá, rövidesen megnövekedik az érdessége. Ha a meder fala hővel van kirakva (mint a brillannei csatorna esetében), akkor a 4. kategória volna érvényes reá, azonban a mérések azt igazolták, hogy ebben az esetben is czélszerübb egy fokozattal nagyobb érdesse'gi tényezővel, vagyis y = Í'SO értékkel számítani, ha a valóságnak megfelelő eredményt akarunk kapni. Egyáltalán a csatorna emésztésének számításakor biztosság okáért egy kategóriával kedvezőtlenebb együtthatót czélszerű alkalmazni. 2. A mi most a változó vízmozgást illeti, a vizsgálatot kiterjesztették a vízszin duzzadására és sülyedésére egyaránt s a csatornákban pontosan megmérték a duzzadás és sülyedés vonalát s keresték, hogy ez a vonal mennyire egyezik, az egyes képletekkel számítottal. Ha a vízfolyás függőleges oldalfalú, vízszintes fenekű csatornában történik, melynek szélessége a mélységhez mérten nem nagy úgy, hogy a mélység és szélesség viszonya nem elhanyagolható csekély érték, akkor a duzzadás vonalára Dupuit képlete alkalmazható: H ^ i (So- s) = (Уо—

y) + -- H Log Ы i-4 (2) \

У H + |yJ E képletben i a fenékesés, H az egyenletes vízmozgásnak megfelelő vízmagasság; y valamely helyen a duzzadás magassága az egyenletes vízmozgásnak megfelelő szint fölött úgy, hogy y = h — H, hol h a tényleg előálló vízmélység a csatornában ; s jelenti a távolságot valamely kezdő s

0 ponttól mérve, hol a duzzadás y

0 magasságát ismerjük; m és n értékét pedig a következő képletek fejezik ki: a.i. c

2 1 m = 1 — . , п т

Т es g 1+2H 31

+4 H П~ 1 + 2H hol l a csatorna szélessége. A (2) képlettel való számítás megkönnyítésére Dupuit táblázatot közöl arra az esetre, lia a mederszélesség és vízmélység viszonya elég nagy. Ha a csatorna nagyon széles úgy, hogy a vízmélység és szélesség viszonya csekély értékű, (ez a természetes vízfolyások esete), akkor érvényes reá a Bresse képlete : hol a betűk jelentése ugyanaz, mint a Dupuit képletében, a 4' ^ ^ és ("g") kifejezések értékére pedig Bresse táblázatot ad, melynek segítségével és képletével a számítás végrehajtható. (3)