Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

6. füzet - V. Bucz A.: A mély lápföldek lecsapolása, fordította: Csizinszky László

.227 A mély lápföldek lecsapolása.

1 (12 képpel.) Irta: Butz A., fordította: Csizinszkij László. Ismeretes, hogy az észszerűen lecsapolt és müveit lápföldek igen alkalmasak rétek és legelők létesítésére egyrészt a nedvességük miatt, mely ha szükséges, szabályozható, másrészt a talaj természetes tápláló erőkészlete miatt. Ha mégis a lápföldek művelése nem érte el azt az elterjedést, a melyet a havasi állattenyésztés érdekében megérdemelne, oka részben ennek a körülménynek nemismerésében rejlik. Hogy pedig sokszor még kényszerítő okok nélkül is nyílt árkokkal dolgoznak, ennek oka abban keresendő, hogy a mélytalajú lápföldeken alkalmazható olcsó és biztos talajcsövezós csak rövid idő óta ismeretes. Az olcsóbb alagcsövező módszerek, mint rőzse, galy, kavics és rúd alkalmazása átfolyásszelvény nélkül még.kisebb alagcsövezésekhez sem alkalmasak, mivel e módszerben hiányzik a szabályos átfolyásszelvény és így e módszer működése nincs biztosítva. A lápföldeken alkalmazható többi alagcsövező módszer rendesen igen drága, mert ha az agyagcsöveket deszkára, léczre helyezzük, akkor a nagy mennyiségű fa, a vezetéknek az árokban való költséges előállítása, továbbá a nagy mennyiségű föld kiemelése fölöte megdrágítja és nehézkessé teszi az eljárást. (Az ágyazat a tőzegtalajban a bekövetkezhető siippedés miatt mindig szükséges.) A lápföldek alagcsövezésének e nagy költsége miatt rendszerint a nyílt árkolást használták a lecsapolásra vagy legfeljebb két nyílt árok közé egye3 vezetéket iktattak be (átfolyásszelvény nélküli rőzse vagy dorongcsővonalat). De tegyük fel, hogy a lápföldek lecsapolása nyílt árkokkal történt és ne tekintsük a gazdasági megművelés nehézségét, mely pedig rendkívül nagy baj, akkor is a lápföldeken készített nyílt árkoknak fentartása roppant gondosságot kíván, különben a lecsapolás a legrövidebb idő alatt nem fog működni, mivel a lápföldeken a nyilt csatornák teljes összeomlása nagyon gyorsan bekövetkezik. Ha még a művelt területet különösen mint marhalegelőt, vagy legalább is a lekaszálás után mint legelőt akarjuk használni, akkor a marhák kártétele ellen védelmül az árok mindkét oldalának egész hosszában kerítéseket kell felállítani. Ha erről nem gondoskodunk, akkor a lecsapolás tönkremegy. A munka fentartásának érdeke, hogy a mocsár lecsapolását a lehető legnagyobb méretű alagcsőrendszerrel tervezzük, mivel ily módon sok nyilt árkot kiküszöbölünk. Azonban a nyílt árkok kiküszöbölésével magától megszűnik a marhalegelőknél nélkülözhetetlen kerítések felállítása is. Ezért a legfontosabb olyan biztos és aránylag olcsó alagcsövező módszer alkalmazása, mely lehetővé teszi nagy rendszerek létesítését és a területek nagyobb, nyílt árkokkal meg nem szakított gazdasági táblákra való beosztását. A nyílt árkokat teljesen kiküszöbölni már csak azért sem lehet, mivel a fel1 Ezt a fordítást a szerző engedelmével közöljük. A szerkesztő.