Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

5. füzet - V. Apró közlemények

.176 A gát fejei, oszlopai, a turbinatelep alapozása és a csegék felső feje már úgy épültek, hogy rájuk közúti híd fektethető legyen, mely az íves gát alatt a turbinaház felett és a csegék felső kapui alatt, egyenes vonalban keresztezné a Wesert. Az építkezéskor különös súlyt vetettek a művészi stilszerűségre is. Ezért a műnek vízbe is érő részét természetes rajnai bazalttal burkolták. A hatásos méretű turbinaház nyers téglafalazata pedig majdnem 3 cm.-es hézagolással készült. A mű körül a partlejtőket sajátságos betonburkolattal biztosították. Az egész lejtőn az aljától tetejéig érő betonhasábokat fektettek még pedig egy sort lapjával a rézsűre, másik sort az élivel. Ez azonban nem vált be. Ha 1: 3Д meredekségűre készítették, akkor lecsúszott. Ha lejtősebbre. akkor túl drága lett. Azonkívül a jég is igen megrongálta. Az egész mű elkészülte után mintegy 15 millió koronába fog kerülni. Be'ch Béla. 3. A hullámok hatása kikötök mólóira. Ezen a czímen az Engineering f. évi február 6-iki számában E. B. Matthews értekezést közöl, melyből átveszszük a következőket: Ha valamely gát a hullámok munkája következtében elpusztul, az okot rendesen a szerkezet alapjában beállott ülepedésben, vagy a burkoló kőtuskók meglazulásában, vagy kiválásában találjuk meg. A hullámok ereje néha több tonna súlyú követ emel ki a gátból. Gaillard kísérletei szerint a megtörő hullámban a támadó erő maximuma kevéssel a nyugvó víz szintje felett van, innen a gerinczig zérusra csökken és a hullámvölgyben az erő a maximumnak fele. A hullám leggyorsabban a mély vízben halad. G. B. Airy szerint, ha S a vízmélység, úgy a sebesség Th. Stevenson kísérletei szerint a hullámcsapás egy négyszöglábra 3—3

x/a tonna (3'2—3'7 kg/cm

2) nyomást is adhat. A viharhullámok romboló erejére vonatkózan megemlíti, hogy 1877-ben Wick-ben 2600 tonnás kőtuskót vitt magával és 1894-ben Bilbaoban 1700 tonnás tuskót 42 m.-re sodort a hullám ereje. Hogy a gátnak a burkoló kőtuskóit kimozdulás ellen vihar esetére biztosítsuk, okvetetlenül szükséges, hogy az illesztések jól ki legyenek czementtel hézagolva, mert különben a reá csapó hullám összenyomja a levegőt a nyilt hézagokban és a burkoló külső kövek meglazulnak. Viszont a mentesített oldalon nagyszámú szivárgó nyílás készítendő, mely megakadályozza a szerkezetnek vízzel való megtelését és csökkenti a nyomást, melyet a törőfalon esetleg besajtolt víz okozhat és mint légszellentyű is működik. Ezen kívül igen hasznos a kisvíz szintje alatt a szerkezeten teljesen átmenő nyílásokat hagyni, hogy megakadályozzuk a felette fekvő hézagok tömésének kifuvását. A nyugvó víz szintje, melyet az ember hajlandó a hullámhegy és völgy feTében fekvőnek feltételezni, Rankin szerint következően határozható meg : legyen L == a hullám hossza, H = a hullám magassága, akkor a hegy magassága a nyugvó vízszin fölött