Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

5. füzet - IV. Nagy Béla: Norvég vízerők

.143 pedig З'О m. E finom rostélyok jegelés idején elektromos úton lievíthetők, külön e czélra készült rostélyokkal cserélhetők fel a nyomócső felé irányuló jégtűk megolvasztása czéljából. A jég csak addig okoz gondot, míg a Mjösen és Ojeren tavak befagynak. Mihelyt e tavakat jégpánczél fedi, már melegebb víz jut a vízeséseken át a csatornába. A legveszélyesebb időszak január eleje, mielőtt a tavak befagynak és a víz hőmérséke — Ol—0-2 C°-ra száll alá. Ekkor keletkeznek a vízben az apró jégtűk, a melyek erősebb hideg beálltával nagy bajokat okozhatnak. Ebben az időszakban egy-egy turbinához tartozó jégolvasztórács állandó hevítésére jelentős áram kell. A szögecselt kazánlemezből készült nyomócsövek teljesen betonba foglalvák. Minthogy az alsó víz télen 51'75 m. szintre sülyed, árvízkor pedig 64-10 m.-re emelkedik, a hasznos esésben (700 m. felső vízszinnel) a legnagyobb különbség 12'35 m. Ezért álló Francis-turbinákat választottak, a melyeknek egy részét I. M. Voith heidenheimi czég, egy részét Escher Wyss és tsa. zürichi czég szállította. A szemlém alkalmával működésben volt: 2 drb 280 lóerős turbina 560 HP. 2 « 3000 « « 6000 « 2 « 3000 « « 6000 « 3 « 6000 « « 18000 «_ összesen ... ... 31)560 HP. a melyek 200 m

3 másodperczenkinti vízmennyiséggel és 18 m. eséssel tarthatók üzemben. 1912-ben két új nyomócsővezeték részére vésték ki a sziklákból az üreget. Ez a két új nyomócsővezeték az 1913-ban felszerelt két új 7500 lóerős turbinára vezeti a műcsatornának immár emelt vizét, a mikor az 1911/912. telén a gáttestre szerelt lefektethető bakok és tűk segítségével a hasznos esés 22-0 m.-re növelhető. E czélból a 46 m. hosszú gépházat megfelelően meghosszabbítják. Az elektromos gépek árvíz fölött vannak a turbinatengelyekre szerelve. A gépház padozata 66-0 m. magasságban van elhelyezve és az egész alépítmény betonfalazatból áll. Az áradáskor víz alá kerülő turbinakamrák vízszintesen vannak építve és az esetleges szivárgó vizet csatornába gyűjtik és körszivattyúval kiemelik. A turbinák szívócsatornái szifonszerűen közvetetlen a Verven-öbölbe torkoianak és sziklára alapozvák. Az 1904-ben kiépített 63 km. hosszú távolsági vezeték Kristiániába fut, hol 1912-ben már 6500 k\v.-ot fogyasztottak, eg}

T további 24 km. hosszú vezeték a Kristiánia fjord mentén Slemestodig megy és a fjord menti nyaralótelepek és helységek világítását látja el és a gyárak erőszükségleteit fedezi. Egy rövidebb déli 20.000 Voltos vezeték Sarbsborgban a hafslundi teleppel párhuzamosan dolgozik és az itteni karbidczink-gyárakat látja el. (Lásd a 16. sz. rajzot.) A kykkelsrudi vízerőtelep úgy, a mint 1904. évben kiépült a távolsági vezetékekkel együtt 12,000.000 norvég koronába (16 millió korona) került. • Láthatjuk tehát, hogy míg a hafslundi telep erejének legnagyobb részét a helyszínén használja fel, addig Kykkelsrud teljes erejét Kristiánia környékén használja fel és Norvégiában első nagyobb példája a jelentékeny távolságban való kihasználásnak. A Glommen völgyének ezen a szakaszán alig is van számbavehető ipar és