Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

5. füzet - IV. Nagy Béla: Norvég vízerők

.138 kőzik a 8 nyomóakna, a melyeknek zsilipkapúi előtt két emeletben elhelyezett rostélyok vannak és jobb végükhöz csatlakozik a fenékkiürítő, a mely a medencze öblítését teszi lehetővé. A nyomóaknákból 6 drb. 3'0 m. átmérőjű és két 14) m. átmérőjű nyomócső indul ki. A sziklarepesztés drágaságára és az alsó víz 6 m.-ig menő ingadozására tekintettel álló turbinákat szereltek fel. A iiat nagy turbina 16-5 m. eséssel egyenkint 1200 HP-t, 18'0 eséssel 1400 HP-t termel, a négy Francis-turbina 2050 HP-t. A hafslundi telep 1897—1902. években épült ki 3 millió 300.000 К költséggel, a melyből 25

,5%, vagyis 840.000 К esik a vízi építkezésekre. Mivel a 10 turbina tengelyén összesen 16.600 HP fejthető ki (később 27—30.000 HP-re kibővíthető), egy lóerő összes befektetésköltsége kereken 200 K-ra tehető, a víziberuházásokból pedig egy lóerőre kereken 51 К esik, e szempontból tehát a hafs9. rajz. A kykkelsrudi vízerőtelep helyszínrajza. lundi telep a világ egvák legolcsóbb vizerőtelepének tekinthető s ezért különös figyelmet érdemel. A telep egy német-norvég r.-t.-é, a mely a vili. energia egy részét kisebb ipartelepeknek, malmoknak és téglagyáraknak adja, egy jelentékeny részét a hafslundi kálcziumkarbid gyárban értékesíti és végül a r.-t. építette hafslund-sandesundi 7 km. hosszú villamosvasút vontatására fordítja. Frederichstadt és Sandesund között már tengeri hajók járják a Glomment úgy, hogy ez a villamos vasút tulajdonképen már a világforgalmat közvetíti a hafslundi teleppel. A hafslundi karbidgyár az első Norvégiában és kezdetben 5000 t. évi termelésre volt berendezve. A karbidot az említett vili. vasúton szállítják Sandesundba és innen hajón többnyire Hamburgba és Stettinbe. A Glommen jobb partján Bonegaardban a vízmennyiség másik felét a Kellner- és Partington-Ше czellulozegyár használja ki hasonló berendezésekkel.