Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

5. füzet - III. Rozsnyay Károly: A pelsőczi jószágitató-cziszterna

.119 esős időjárást, nettó 100 munkanapra volt szükség, naponként átlag 300 korona kiadással. Építőanyagul vasat, betont, vasbetont és vasvázas betont használtunk. A terméskő falazatot mellőznünk kellett, mert a helyszínén található terméskő málékony szürke mészkő volt. A beton minden köbméterébe 15 kilogramm Miiszappan oldatot tettünk, mely tudvalevőleg vízállóvá teszi a betont. Betonköbméterenkint átlag 300 kilogramm portlandczementet használtunk. A hol csak szükséges és megokolt volt, vasbeton falakat építettünk s azonkívül még vasbeton oszlopokkal alátámasztott keresztvasakkal is merevítettük az egész építményt s e üeresztvasak, illetve vastartók feladata a beboltozás tartása, mert ha szükséges, a medenczét sík boltozattal fogjuk ellátni szintén vasbeton szerkezettel. % A czisterna-medencze teljesen földbe, illetve háromnegyed részben szikla talajba van mélyítve, hogy maga a talaj hűvösen tartsa a vizet. A szikla robbantása astralittal történt, mely legújabb és legjobb robbantó anyag. A kirobbantott mészkősziklát egyszersmind építőanyagul használtuk a betonhoz és a kőburkolathoz. A czisternát elláttuk csapadékmérő műszerrel is, hogy következtetéseket vonhassunk a csapadék mennyisége és a czisternákba befolyó víz mennyisége között. Nem hagyhatom szó nélkül, hogy mivel a munkahely közelében víz rendelkezésre egyáltalában nem állott, ideiglenes czisternákról is gondoskodnunk kellett melyeket (számszerint kettőt) 40—40 köbméter ürfogattal az építkezés megkezdése alkalmával készítettünk és mondhatom teljesen beváltak, mert állandóan vízzel voltak telve (igaz, hogy egész nyáron esős időjárás volt). E vizet nemcsak az építkezéshez használtuk, hanem szúrt állapotban itatásra és 'ivásra is. Nem lesz érdektelen felemlíteni azt sem, hogy a portlandczement vételára métermázsánkint 4 К volt, és a pelsőczi vasúti állomásról a helyszínére való szállítása külön még 3 koronába került, pedig a távolság alig több 10 kilométernél, de 500 méter magas hegyre, járhatlan, sziklás úton történt a szállítás. Egy köbméter homok szállítása pedig 50—60 koronába került és még ezenfelül sok betongömbvasat és vastartót, továbbá a vasbetonhoz zsaluzó deszkát és egyéb faanyagot is kellett szállítani, továbbá barakkot építeni, miket csak az építkezés nehézségeinek megértésére említek meg. Hogy a beton és vasbeton kifogástalan legyen, szerződtettünk külföldi betonmestert is. Az építés költsége kereken 30 ezer korona volt és mivel ez összegnek törlesztéses kamata, a kezeléssel és fentartással együtt a mostani pénzviszonyok közt 10 százalékra tehető, évenkint 3 ezer korona kiadást kapunk. Mivel pedig a legelő jószágállomány ezer darab, egy számos állatnak egy évi itatás 3, azaz három koronába kerül, a mi soknak igazán nem mondható. Úgy vélem, hogy téli időben ajánlatos a medenczéből a vizet kimerni, nehogy a fagy a falazatokban károkat okozzon. Téli időszakban hegyi legelőkön sem állat, sem ember nem tartózkodik. Káros következményei lehetnek véleményem szerint még a hőmérsékleti változások okozta esetleges repedéseknek is, mert a hajszálrepedéseken a víz a