Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)
5. füzet - II. Réthly Antal dr.: A párolgás napszakos eloszlása és napi maximuma
.110 még nagyobb lesz, mert itt még csak egy évnek a megfigyeléséről van szó. A 12 mm.-t megközelíti Tapolcza is, a hol 1909 augusztus 3-án 115 mm. párolgott el. Ha az egyes hónapokon belül az egész Magyarországon észlelt maximális párolgást kikeressük, azt látjuk, hogy télen 4'6—6-0 mm., tavaszszal 9'8—12'0 mm., nyáron 105 —12-0 mm. és öszszel 6'4—ÍOO mm., között van. Az egyidejű többi meteorológiai elem arra mutat reá, hogy a napi maximumok idején mindenkor élénk szeles, vagy viharos időjárás volt, vagy tavaszszal a tartós száraz szelek nap-nap után fokozták a párolgást s okozták a maximumot, így Ógyallán és Siófokon is, 1909. április 27—28-án 7-8 illetve 8'2 mm. tehát közel egyező összeg párolgott el, ekkor igen élénk szeles, egyúttal meleg és száraz volt az idő (Ogyalla NW3, 14'0° és 41%). Ugyanekkor a zárt felállítású Szerepen is az évi maximumot megközelítő volt a párolgás, 3'5 mm. (az évi maximum csak 4-1 mm.) ; látjuk ezekből a megfigyelésekből, hogy a zárt felállítású helyeken, a hol nagyobb növényzet veszi körül az állomást, a növényzet teljes kifejlődése előtt, ha meleg és szeles idő van, egyúttal legnagyobb a párolgás napi összege. Ha figyelemmel végig nézzük a táblázatot, több helyen találunk egyidejű maximumot, a mi természetes is. így különösen feltűnt a már említett 1909. április 27—28-iki maximum, a mely napokon Baraczkán, Budán és Pesten, Ménesen, Ogyallán, Pozsonyban, Siófokon, Szerepen, Tapolczán és Tarczalon is az illető hónap maximális párolgását figyelték meg. Általában minden évben több oly egyidejű maximumot találunk, a mi a párolgás nag3 r napi összegének kifejlődéséhez szükséges kedvező előfeltételek összeeséséből származik. A napi maximum áprilistól augusztusig bezáróan minden hónapban előfordulhat, áprilisban főleg a zárt helyen lévő műszer mutatja a legnagyobb elpárolgást, májusban már az ország legkülönbözőbb helyén a legkülönbözőbb orográfiai viszonyok közt lévő állomásokon előfordulhat a napi maximum az év folyamán. Júniusban főleg a tengermelléki állomásokon, valamint Tordán, Királyhalmán és Budapest-Kőbányán volt a maximum. Júliusra ugyanaz áll, mint júniusra és augusztusban ismét csak 3 állomáson jelentkezik a maximum u. m. Alsógáldon, Liptóujváron és Tapolczán. A párolgás napszakos eloszlásáról, valamint a napi maximumokról írottak főbb eredményeit a következőkben összesíthetjiik: 1. A délelőtt folyamán reggel 7 órától délután 2 óráig észlelt párolgásmennyiség közel egyezik azzal, a mit délutáni 2 órától esti 9-ig észlelhetünk, tehát elegendő ebből a szempontból a párolgást napjában kétszer megállapítani, reggel és este. 2. Az éjjeli párolgás összege a nappalinak csak bizonyos hányada, ez a hányad annál nagyobb minél exponáltabb fekvésű a megfigyelő állomás. Különösen nagy az éjjeli elpárolgás hegyek oldalain lévő állomásokon ( Pozsony, Ménes), valamint a tengerparton ; mindkét vidéken főként a periodusos szelek hatása miatt. A téli időszakban a párolgás összege éjjel a különböző helyeken az összesnek 40 —80%-a között, tavaszszal 20—40°/o" a között van (az abszolút szélső értékeket feltüntető állomásokat figyelmen kívül hagyva), nyáron 15 - 35°/ 0 az éjjeli elpárolgás és őszszel ismét felemelkedik 30—40%-ra. Öszszel vannak az egyes hónapok között a legnagyobb különbségek, mert a míg szeptemberben még aránylag igen kicsiny az éjjeli elpárolgás a nappalihoz viszonyítva, a beállott hűvösebb és esősebb időjáráskor már kisebbedik a nappali elpárolgás és közelébb kerül az éjjeli összeghez. 3. A párolgás összegei az éjjeli órákban sokkal állandóbbak, mint a nappali órákban, a mint az 1. táblázat adataiból láthatni.
