Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)
4. füzet - III. Rohringer Sándor: Nehány külföldi hegyi folyó szabályozása
63 gátakból állanak kőbiztosítás nélkül s csak ritkán kőből. A fattyúágak elzárása s a meder egységesítése keresztgátakkal és rőzsevezető művekkel történik, rendszerint csak utólag készül a kőhányás és burkolat. A jégtől erősen támadott szakaszokat azonnal ellátták dús kőhányással (22. kép). Nagy gondot fordítanak a folyótól elfoglalt és feliszapolt területek befiizesítésére vagy beerdősítésére. Általában ezek a lcisvizre alapított szabályozások eredményeikben kedvezőbbek a középvízi szabályozásoknál ; az egész módszer kevésbbé erőszakos eljárás lévén, a műveken esett károk és a fentartás költségei is kisebbek. A galicziai folyószabályozások ránk nézve azért is érdekesek és tanulságosak, mert az ottani folyók alakulata nagyon egyező a mi hegyi folyóinkéval. A korábbi galicziai középvízi szabályozások egyik példája a Sola folyó (a Visztula egyik mellékfolyója) szabályozása a középvizre. (19., 20. képek.) A folyó esése 6°/ 0 0— l°/oo, középvíze 18 m s-37m 8, árvize 150—360 m® közt váltakozik, összes gyűjtő területe 1388 km 2 s általában vad, hordalékdús hegyi folyó. A vezető művek magassága 0'5 m. a középvíz felett, melynek medre 18 —37 m. széles felülről lefelé. A kissé gyökeres vonalozás és a középvízi szabályozás következtében a meder — bár a régi elfajult állapot káros hatása teljesen megszűnt, — a művek rovására helyenkint kelleténél jobban beágyazódott, másutt felkavicsolódott. A Dunajecz, Poprád, Bystryca stb. folyókat már a megszabott kisvízre szabályozták. (21., 22., 23., 24. képek.) Közülök a két előbbi, mint határfolyó, minket is közelebbről érdekel. A Dunajecz szintén a Visztula mellékfolyója, esése 8%o—4%o-ről a torkolatig 0'4 0/ 0 0-ig száll alá, hordalékdús folyó, amelynek rendes vízét középső szakaszán 40 m s, ugyanitt a max. árvizet 2000 m s-re, a torkolatnál 4500 m 3-re becsülik. A folyó 20. kép. A Sola folyó szabályozó müvei.
