Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

4. füzet - III. Rohringer Sándor: Nehány külföldi hegyi folyó szabályozása

letesíteni akarják azzal, hogy a magas keresztirányú műveket ve­zető művekkel, fogják összekötni, s ezzel a keresztirányú művek közti kisebb-nagyobb örvénylé­sek is megszűnnek. A régebbi szabályozások közé sorolható az osztrák Mura­folyó szabályozása (9. és 10. ké­pek), a hol három szakaszt kell megkülönböztetni a Graz feletti, Graztól a magyar határig terjedő és a Magyarországgal határos sza­kaszt. A Graz feletti szakaszon csak helyi védelmi művek léte­sültek, Graztól lefelé a magyar határig összefüggő rendszeres szabályozás történt még Hohen­burger neves vízimérnök tervei szerint. Az átvágások és kiegye­nesítések egész sorozatát hajtot­ták végre úgy, hogy pl. Graztól lefelé 15—20 km. hosszúságokban egy-egy átvágással egyenesítették ki а folyót. Az új medret két­oldali középvízi művek szegélye­zik 61 m., 68 és 76 m. széles­ségben. A Mura másodperczenkinti víztömege 34—1400 m 3 közt vál­takozik ; durva hordalékú folyó, esése a felső szakaszon Graz fe­lett 25—3°/oo- A szabályozás a folyó hosszát 19%—20°/ 0-kal megrövidítette s ennek következ­ménye, hogy a felső szakaszokon Graztól le nagy, 3 00 m.-ig ter­jedő mélyülés, az alsó szakaszo­kon nagy emelkedés keletkezett. Az alsó határszakaszon már mo­dern alapokon — átvágások és kiegyenesítés nélkül — a folyót kanyarulatokban vezetik. A nagy mélyülések követ­kezménye, hogy Graztól le a mű­vek jóformán a levegőben lógnak, mert alsó részük hiányzik s csak

Next

/
Thumbnails
Contents