Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

4. füzet - I. Halmi Gyula: Az aradi csatornaszennyvíz tisztító telep

23 oxid pedig megkétszereződik. Már a második aknához tartozó szűrőtáblák ettől eltérően viselkednek. Legfeltűnőbb ezeken a táblákon, hogy az összes oldott anyagokat jobban visszatartják, mert a nitrogént kétharmadrészben, a foszforsavat háromnegyed részben, a káliumot pedig 95 %-ig tartják vissza. Ezzel szemben a konyhasó (nátrium és klór), továbbá a kénsavmaradék mennyisége növekszik, a magnéziumoxid két és félszeresére, a kaleziumoxid pedig háromszorosára gyarapodik. A II. aknához tartozó szűrőtáblák nagyobb anyagvisszatartása összhangban van azzal a körülménynyel, hogy a II. aknából elfolyt szennyvíz általában mindig jobban tisztítottnak bizonyult, mint az I. aknáé. Ha az oldott anyagok közül a nitrogén, kálium és foszforsav visszatartását a tisztított szennyvizek adatainak középértékeiből számítjuk ki: akkor arra az eredményre jutunk, hogy míg az eredeti szennyvízben a nitrogén, kálium és foszforsav mennyisége ЗО'ЗЗ % volt, addig a tisztított szennyvízben csak ll-68%. Ellenben ezzel szemben a mész mennyisége megháromszorozódott. A foszforsav és kálium jelentős apadása a növényzetben való földolgozódásnak, illetve a talaj részéről történt visszatartásnak tulajdonítható. Ellenben a nitrongénnek nagy részét kétségtelenül nem a növényzet hasznosítja, hanem — a mint számos vizsgálat és tudományos kutatás eredménye egybehangzóan bizonyítja 1 — a szennyvíz erjedése, rothadása folyamán a nitrogénnek egy része szabaddá válik és mint gázalakú nitrogén elvész. 7. Mikroszkópos vizsgálatok. A természetes vizekben és még inkább a szennynyes vizekben az alsóbbrendű növényi és állati szervezetek egész serege él, a melyeknek jelenléte, bizonyos vizekben való előfordulása az illető vizekre legtöbbször igen jellemző. A szennyvizekben otthonos, illetve jellegzetesen szennyvízorganizmusok jelenléte a szennyezést épp oly jól bizonyíthatja, mint az egyes szennyező alkotórészek kémiai úton megállapított mennyisége. A tisztítás eredményessége szempontjából természetesen legfontosabb az a kérdés, hogy vájjon az eredeti szennyvízben talált jellegzetes szennyesvízorganizmusok föltalálhatók-e a tisztított szennyvizekben, az őket befogadó élővízben, nemkülönben a szenny vízszűrőtelep szomszédságában lévő kutak vizében ? A jellegzetes és határozott szennyesvízorganizmusok közé tartoznak a növényi szervezetek közül a Sphaerotilus natans és a Beggiatoa alba. Az előbbi a rothadó szerves anyagokkal szennyezett vizekben, az utóbbi pedig a rothadó kénvegyületeket tartalmazó vizekben otthonos. Főképen szennyezett vizekben élő növényi szervezetek továbbá a Spirochaete plicatilis és az Oscillatoria tenuis. Az állati szervezetek közül határozott szennyesvízorganizmus a Glaucoma seintillans ; főképpen szeniryezett vizekben élnek a Bodo globosus, Bodo saltans, Oikomonas termo, Anthophysa vegetans, Paramaecium caudatum, Paramaecium putrinum, Lionotus fasciola és a Chilodon ' uncinatus. Ha ezeknek az organizmusoknak az eredeti és tisztított szennyes vizekben való jelenlétét vizsgáljuk, akkor úgy látjuk, hogy a szennyező organizmusok az eredeti szennyes vízben minden esetben feltalálhatók, rendesen nagy mennyiségű baktérium kíséretében, a mi már egymagában is a legerősebb szennyezésre vall. A tisztított szennyes vizekben ezek az organizmusok egyes kivételes eseteket nem tekintve, szintén majdnem mindig kimutathatók voltak. Ha ezeket az eredményeket 1 Lafar : Handbuch der techn. Mykologie, 111. к. 191. és 423 -429. 1.