Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)
4. füzet - I. Halmi Gyula: Az aradi csatornaszennyvíz tisztító telep
2 Az aradi szennyvízszűrőtelep talaja erősen kötött, mészben és humuszban szegény agyag, mely az eddigi tapasztalatok szerint szűrésre nem a legalkalmasabb, mert a vizet csak lassan ereszti át, nagyon nehezen szárad és szűrőképessége évről-évre hanyatlik. A szűrőtelepen a szennyvízszűréssel kapcsolatosan rendszeres növénytermelést is űznek, melynek gazdasági eredményeit a telep kezelősége ismételten kifejtette (1. 1. cit.). A talaj kémiai vizsgálatával, a szennyvízszűrés gyorsaságának megállapításával ez okból nem foglalkoztunk. Ellenben a szennyvíztisztító hatás megismerésére alkalmas minden körülményt tüzetesen megvizsgáltunk. Elsősorban természetesen a szűrőterületre folyó eredeti szennyvizet vizsgáltuk meg és hasonlítottuk össze a szűrőterületről elfolyó tisztított szennyvízzel. A tisztítás eredményét ezekből az adatokból állapíthatjuk meg. Foglalkoztunk továbbá a tisztított szennyvizeknek az aradi élővízcsatorna vizére gyakorolt hatása kiderítésével és annak vizsgálatával is, vájjon a szennyvíztelepnek van-e és ha igen, minő hatása a telep közvetetten közelében lévő kutak vizére ? Az utóbbi, másodrendű fontosságú kérdések részletesebb kifejtését azonban az alábbi ismertetésbe^ mellőzzük. A kémiai és mikroszkópos (biológiai) vizsgálat czéljaira a telep megfelelő pontjairól első ízben 27a óránként merítettünk 1—1 mintát és pedig reggeltől estig összesen 6 vízmintát; azután pedig a további 10 hónapon keresztül havonta egyszer megejtett helyszíni vizsgálatok alkalmával a kijelölt pontokról 2 1/ a óránként csak egy-egy üveggel vettünk vizet és a 6 üveg víz elkeveróse után e mintákat mint napi átlagpróbákat vizsgáltuk meg. Hogy a szűrőtelep működéséről helyes képet alkothassunk, általában 5 pontról tartottuk szükségesnek vízmintákat venni és pedig: 1. az eredeti csatornaszennyvízből a telepre vezető betoncső kitorkolásánál ; 2. az ú. п. I. sz. és 3. a II. sz. alagcső kifolyásából, továbbá 4. az élővízből az I. sz. alagcső kifolyása fölött és 5. az élővízcsatornából a II. sz, alagcső kiömlője alatt. Az alábbiakban csupán az első három vízminta vizsgálati eredményeinek fejtegetésével foglalkozunk. 1) Mielőtt azonban e vizsgálatok eredményeit ismertetnők, előbb röviden azokat a tapasztalatokat is le kell írnunk, melyeket a szűrőtelep helyszíni vizsgálata alkalmával szereztünk. E tapasztalatok a szűrőtelep működésének elbírálásakor mindenesetre szerepet játszanak, így pl. elsősorban az a körülmény, hogy a szennyvizet a telepre hozó beton-nyomócső meglehetős gyakran megrepedt, úgy, hogy a vizsgálat 305 napos ideje alatt a szűrőterületre 105 napon át nem folyt 1. rajz. * i) A vizsgálatokhoz a Farnsteiner K. dr. — Buttenberg I. dr. és Kom dr.-féle munkában (Leitfaden f. d. ehem. Untersuchung v. Abwässer) leírt módszereket alkalmaztuk.
